Pesti Srácok

Horvátország bevezette a hadkötelezettséget

Tizenhét évvel annak megszüntetése után a kormány úgy döntött, hogy ismét lesz hadkötelezettség a fiatal férfiak számára. Most a 2006-ban születetetteknek kell megjelenniük a hadkiegészítő parancsnokságokon, hogy lajstromba vegyék őket, a sorozás csak a férfiaknak kötelező.

A zágrábi parlament nagy többséggel elfogadta a törvényt, amely szerint ismét van kötelező sorozás az országban. Ezt az orosz-ukrán háborúval indokolták. Láthatóan a háborús pszichózis átragadt szomszédunkra is, mivel a horvát kormány úgy látja, hogy a biztonsági helyzet aggasztó Európában. Ezt a véleményt fogalmazta meg Ivan Anusic védelmi miniszter is, azonban ő nem említette konkrétan az állítólagos orosz fenyegetést, amellyel a lengyelek, a németek és a balti államok folyamatosan riogatnak. A politikus szerint a hadsereg egy remek képzést ad a fiataloknak, hogy egy háborús helyzetben megállhassák a helyüket a haza védelmében. Az alapkiképzés a NATO-standard szerint két hónapig tart majd. 

Horvátországban januártól ismét lesz sorozás
Horvátországban januártól ismét lesz sorozás

Fiúknak kötelező lányoknak önkéntes jellegű

Most a 18 és 29 éve közöttiek kerülnek a sorozási listára. Kivéve a papokat és a kettős állampolgársággal rendelkezők, akik már egy másik országban teljesítették a katonai szolgálatot. A törvény értelmében vallási vagy ideológiai okokból meg lehet tagadni a katonaságot, ám akkor helyette úgynevezett civil szolgálatot kell végezni, pl. idősek otthonában vagy más szociális intézményben. Aki elmenekül a katonai szolgálat alól, annak pénzbüntetést kell fizetne. Ám a kormány igyekszik attraktívvá tenni a katonai szolgálatot. Akik abszolválták és az állami szférában szeretnének dolgozni azokat előnyben részesítik. A hadsereg nyitva áll a lányok részére is önkéntes jelleggel, ergo nekik nem kötelező a szolgálat. 

A kiképzés alatt a katonák 1.100 euró alapzsoldot kapnak, ami nagyjából 440.000 forintnak felel meg. Horvátország 2009 óta tagja a NATO-nak és 2008-ban szüntette meg a kötelező sorkatonaságot. 

A német kormány döntésképtelen a sorozással kapcsolatban

Németország már lassan egy éve nem tud dönteni egy hasonló törvényről a CDU/CSU konzervatív blokk Friedrich Merz kancellárral és Markus Söder bajor miniszterelnökkel már az idén szeptembertől bevezették volna, ám a velük koalícióban kormányzó szociáldemokraták ezt ellenezték. Most egy úgynevezett sorozási-rulett is szóba került, hogy a szolgálatra alkalmas, katonaorvosi vizsgálaton átesett fiatalok közül kisorsolják, hogy kinek kell bevonulnia. Hasonló módszert alkalmaznak a dánok is, ám ott azért, mert túljelentkezés van a hadseregbe a fiúk részéről. Németországban a srácok inkább szeretnék megúszni a katonaságot, mert ott nem lehet szoknyát hordani és füvet szívni. A liberális politika és nevelés megtette hatását a haza szeretete és védelme már nem jelent semmit a legtöbb fiatalnak. A kormány pedig annak ellenére „töketlenkedik”, hogy évek óta szeretnék legalább százezer katonával felduzzasztani a Bundeswehr létszámát. 

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!