Pesti Srácok

A brüsszeli liberális elit fekete napjai

A brüsszeli liberális elit fekete napjai

A nagy arccal beharangozott uniós csúcs végül kudarcot hozott von der Leyennek és brigádjának. A háborút azonban így is erőltetik, az ukrán aranybudikat pedig tovább fényezné a brüsszeli liberális elit, mert ők semmiből se tanulnak.

Aki egyszer rossz útra tért, az nehezen talál rá a helyes ösvényre, de a brüsszeli liberális elit azért van nehezebb helyzetben, mert nem is keresik az igaz utat, eszükbe sincs valami olyat tenni, ami a kontinens érdekét szolgálná. Az utóbbi években Európa maradék tekintélye is odalett, lassan már semmilyen komoly tárgyalásban nem vesznek részt, a szamárpad marad nekik. A harsogó nagy dumák tekintetében azonban nem történt változás, ez az egy játékszere maradt von der Leyenéknek. Úgy érezték, hogy ez az uniós csúcs lesz a nagy áttörés, megfűszerezve egy jó kis hadüzenettel az oroszok felé, ám már a csúcs elején nagyot koppantak, amikor a markáns ellenállás miatt a befagyasztott orosz vagyon felhasználása napirendre sem került. És ez még csak a kezdet volt.

Von der Leyen és a brüsszeli liberális elit újabb nagy pofonba futott bele.
Von der Leyen és a brüsszeli liberális elit újabb nagy pofonba futott bele.
Fotó: Olivier Matthys

A brüsszeli elit alaposan lebőgött

Hiába hát a nagy ígérgetés és fenyegetés, csúnya vége lett a történetnek, hiszen Ukrajna hitelből történő finanszírozása sem úgy sikerült, ahogy szerették volna. A magyarok, csehek és a szlovákok ugyanis kimaradtak az évezred üzletéből, így nem kell teljesen eladósítani magunkat az aranybudisok kistafírozása miatt. Európa ostobábbik fele azonban továbbra se húzza ki a fejét a homokból, mennek tovább a lenini úton. Ám a nagy egység már töredezőben van és érzi ezt von der Leyen is, aki kudarcként könyvelheti el azt is, hogy elnapolták az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás aláírását, hiszen az olaszok, a franciák és a lengyelek is keményen kikeltek a terv ellen. Érthető, hiszen von der Leyen újabb "zseniális" húzása az európai gazdákat tette volna tönkre teljesen.

De az igazi nagy vereség a nagy kivagyiság után a háborús visszakozás volt, ez tette fel véglegesen a korona helyett a bohócsipkát von der Leyen fejére. A Financial Times beszámolója szerint az uniós vezetők végül azért álltak el az orosz befagyasztott állami vagyon felhasználásától egy 90 milliárd eurós ukrán hitelhez, mert a terv jogilag és technikailag túl bonyolultnak bizonyult, különösen Belgium garanciakövetelései miatt, és Franciaország valamint Olaszország sem vállalta volna a nemzeti parlamentjeik előtt a kockázatot. A fordulat a csúcstalálkozón késő este következett be, amikor a kezdetben támogatott „jóvátételi hitel” összeomlott, és gyorsan előkerült az egyszerűbb B terv: az EU közös kötvénykibocsátással, az uniós költségvetés terhére vesz fel hitelt Ukrajnának. Magyarország, Szlovákia és Csehország mentességet harcolt ki, Belgium pedig győztesként került ki a vitából. Friedrich Merz német kancellár vereséget szenvedett.

Hogyan tovább Európa?

A legfontosabb és legégetőbb kérdés az, hogy a hibát és bűnöket egymásra halmozó jelenlegi európai vezetés mikor tűnik el végleg, hiszen ilyen borzalmas vezetése még nem volt az öreg kontinensnek. Látjuk, hogy foggal-körömmel ragaszkodnak a hatalomhoz, akár csak kebelbarátjuk, Zelenszkij. A cenzúra, diktatórikus eszközök már mindennaposak az Európai Unió életében, aki pedig fel meri emelni a szavát, ellehetetlenítik. Politikusokat tiltanak el mondvacsinált okokkal a választásokon való indulástól, pártokat akarnak betiltani, miközben igyekeznek a balfogásaikról elterelni a figyelmet. Ahogyan a régi kommunista időkben megszokhatták a magyarok, most is demokráciáról és egyenlőségről papolnak nekik, csak nem Keletről, hanem a híres Nyugatról, a valóság azonban most is egészen más, mint a szép szavak. Az erózió azonban elkezdődött, ám határozott és kemény lépésekre van szükség több európai ország vezetésétől, hogy megtörténjen a váltás Brüsszelben és legyen esély a kontinens megmentésére, mert most már ez a tét.

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!