Óriási botrány Szlovákiában: büntetnék a Beneš-dekrétumok „tagadóit”
Felvidék Ma montázsa: kitelepített magyarok és a Beneš-dekrétumok kiagyalója
A szlovák parlament botrányos körülmények között fogadta el azt a törvénycsomagot, amely a Büntető Törvénykönyv több pontját is szigorítja. Óriási botrány Szlovákiában; a vita tettlegességig fajult, ellenzéki sípszó, bekiabálások és asztalcsapkodás kísérte a szavazást, a Beneš-dekrétumok kritikájának kriminalizálását.
A szlovák parlament botrányos körülmények között fogadta el azt a törvénycsomagot, amely a Büntető Törvénykönyv több pontját is szigorítja. Óriási botrány Szlovákiában; a vita tettlegességig fajult, ellenzéki sípszó, bekiabálások és asztalcsapkodás kísérte a szavazást. A legnagyobb felháborodást az a frissen elfogadott paragrafus váltotta ki, amely akár hat hónap szabadságvesztéssel is büntethetővé teszi a második világháború után elfogadott dokumentumok „tagadását vagy megkérdőjelezését” – ez gyakorlatilag a Beneš-dekrétumok kritikájának kriminalizálását jelenti.
Óriási botrány, tettlegességig fajuló vita a parlamentben
A törvényhozási vita órákon át elhúzódott, a 17 órára tervezett szavazást is el kellett halasztani. Az ellenzéki képviselők szerint a jogszabály a történelmi vita ellehetetlenítését szolgálja, míg a kormánypártok azzal érvelnek: a módosítás az államrend védelmét szolgálja.
A teremben többször rendkívüli szünetet rendeltek el a hangos tiltakozások miatt. Az ellenzék szerint precedens nélküli, hogy egy történelmi korszak jogi megítélését büntetőjogi eszközökkel próbálják lezárni.
Felvidéki magyar tiltakozás: „Ez tabuval védi a múltat”
A döntést élesen bírálta a Magyar Szövetség is. Gubík László pártelnök a Büntető Törvénykönyv módosítását felháborítónak nevezte, hangsúlyozva: a jogszabály nemcsak a felvidéki magyar közösséget sérti, hanem mindenkit, aki a polgári vitakultúrában hisz.
A politikus a Napunknak ironikusan úgy fogalmazott:
„Mint a régi poénban: milyen jó, hogy csak hat hónapot kaphatunk, közénk is lövethettek volna.”
Gubík szerint a mostani helyzet a 2006–2010 közötti időszakot idézi, amikor szimbolikus ügyekben párbeszéd nélkül, „izomból” hoztak döntéseket Szlovákiában.
Nemzetközi ügy? Egyelőre nem
A Magyar Szövetség elnöke jelezte: Magyarország bevonását egyelőre nem tervezik.
„A mi meccseinket nekünk kell megvívnunk. De ha valaki mellénk áll, nem utasítjuk el” – fogalmazott.
Korábban a Progresszív Szlovákia ellenzéki párt is bírálta a Beneš-dekrétumok alapján zajló, magyarokat és németeket érintő földelkobzásokat, azok leállítását követelve.
Három kulcstény a botrányos törvényről
- A módosítás akár hat hónap börtönnel bünteti a Beneš-dekrétumok „tagadását vagy megkérdőjelezését”.
2. Az ellenzék szerint a törvény kriminalizálja a történelmi vitát, és veszélyes precedenst teremt.
3. A felvidéki magyar politikai képviselet a jogszabályt sértőnek és antidemokratikusnak tartja.
Történelmi sebek, jogi eszközökkel lezárva?
A Beneš-dekrétumok kérdése évtizedek óta érzékeny pont a szlovák–magyar viszonyban. A most elfogadott törvény azonban új szintre emeli a konfliktust: nem vitával, hanem büntetőjogi fenyegetéssel kíván pontot tenni egy máig lezáratlan történelmi ügy végére. A botrány várhatóan nem ér véget a parlamenti szavazással.
Beneš-dekrétumok
A Beneš-dekrétumok Edvard Beneš csehszlovák elnök által 1945 és 1948 között kibocsátott elnöki rendeletek, amelyek jogilag megalapozták a németek és magyarok kollektív megbüntetését, vagyonelkobzását, állampolgárságuktól való megfosztását (különösen a hírhedt 33. számú dekrétum), és elűzését a csehszlovák területekről, a második világháború utáni "kollektív bűnösség" elve alapján.
Bár egyes pontok enyhültek vagy visszavonásra kerültek (pl. állampolgárság visszaadása 1948-ban), a dekrétumokból fakadó jogi és tulajdonjogi helyzetet Szlovákia és Csehország máig megkérdőjelezhetetlennek tekinti.
