Pesti Srácok

Csehország betiltotta a kommunizmust

Csehország betiltotta a kommunizmust
Fotó: Kiss Gábor

Hitetlenkedéssel vegyes lelkesedéssel és bizonyos mértékű irigységgel veszi/vette tudomásul az olasz sajtó, hogy január 1-jével Csehországban be lett tiltva a kommunizmus. Meg a kommunistáskodás. Azaz a szélsőbaloldali ideológiának a jövőben sem a jelképeit nem szabad használni, sem népszerűsíteni nem lehet majd, valamint tilos lesz részt venni olyan civil szervezetben, mozgalomban, bármiféle bolhacirkuszban, amelynek a nevében, vagy az alapító okiratában szerepel a kommunizmus szó.

Mi tagadás, a csehek rendesen belehúztak a szélsőbalos ideológiák kipurgálásának a közéletből, hiszen január 1-jétől nem tűrik a kommunista agitációt a közbeszédben és a közterületeken, ahogyan a nácizmust sem. Néhány évvel ezelőtt az olyan kijelentések, törvényi szabályozások, amelyek egy lapon emlegetik a nácizmust és a kommunizmust elképzelhetetlenek lettek volna. Különösen az európai fotelkommunista értelmiségiek töltötték életük egy jelentős részét mindenféle nyílt levelek aláírásával, ahol azzal az alantas érvvel hozakodtak elő, hogy a kommunizmus elítélése a holokauszt áldozatainak megcsúfolása, és egyúttal a kommunista bűnök felhánytorgatása, az „összehasonlítgatás”, a „méricskélés” egyfajta kísérlet a nácizmus bűneinek kisebbítésére.

kommunizmus
A cseh kommunizmus áldozataira emlékező lány a Károly hídon; fotó: Martin Divisek

Ebből azért még lesz „értelmiségi” sápítozás

Pedig a baloldalon kívül senki az égegyadta világon nem hasonlítgatta össze a két szélsőséges ideológia okozta tragédiákat, emberirtást. Senki nem méricskélt. Merthogy nem is lehet. A lényeg éppen csak annak az egyszerű ténynek a megállapítása volt, hogy mindkettő szélsőséges, elnyomó, bestiális ideológia. Ennyiben közösek. De ennyiben közösek, mert ugyanúgy veszélyt hordoznak léleknyomorító, uniformizáló ideológiájukkal.

Persze, ebben a nagy összehasonlítgatásban, meg az Auswitzban kivégzett, elpusztult szerencsétlen zsidókat felhasználó álságos érzékenykedés mögött volt egy nagy adag kommunista-szimpátia is a nyugati értelmiség részéről. Ha nem így lett volna, akkor azoknak a zsidóknak a történetét is gondosan feldolgozták volna, akiket Auswitzból hazatérve a kommunisták fogdostak össze az utcán, és vittek a nagy szojuzba egy kis robotra. Mert bizony ilyen is megtörtént. Aki onnan is haza tudott jönni élve, az biztos nem felszabadítóként gondolt a szovjetekre, és nem tett különbséget az életét megnyomorító két ideológia között.

Nincs felesleges magyarázkodás

De mindegy is, Csehország megcselekedte, amit megkövetelt a haza. Térjünk is vissza az olaszokhoz, hiszen azért is olyan érdekes az ő tálalásukban olvasni a cseh rendeletről, mert náluk sokkal súlyosabb problémákat okoz a sok őrült szélsőbaloldali. Különösen, mert az egész országot behálózzák, és minden társadalmi szinten jelen vannak. Olaszországban már elképzelhetetlen volna betiltani az antifa-mozgalmat, pedig abból van ott még csomó hasonló másik is. Nem is lehet véletlen, hogy az Il Giornale szerint a cseh döntés,

jelentős mértékben hozzájárulhat Európa jövőjének geopolitikai alakulásához.

Mint a portál kifejtette, a keleti, vagy egykori szovjet blokkban született döntés 2026. január 1-jétől „egyenlővé tette a kommunizmust a nácizmussal, mindkettőt betiltva. Igen, ez az persze, amit aztán az Il Giornale is gyorsan magyarázni kényszerül, miszerint a „szándék” és az „eredmény” közötti különbségtétel nélkül

Csehország az első európai ország, amely egyenlővé tette a két gyilkos ideológiát az igazságszolgáltatásban.

Tehát a törvény nem kezd felesleges magyarázkodásokba, védekezésekbe, egyszerűen kimondja, hogy a törvény előtt a két ideológia ugyanabba a büntetőjogi kategóriába került. Ne felejtsük el, ha már itt tartunk,

hogy mindkét szélsőséges ideológia német találmány különben.

A vörös csillagot sem szabad használni

A cseh btk. két cikkelyében pontosítja a kérdést:

  • a 403. cikkely szerint egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók a náci vagy kommunista mozgalmak alapítóit, támogatóit vagy az ideológiák ügyének közéleti előmozdítóit
  • a második, 404. cikkely alapján pedig szintén egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható, aki nyilvánosan szimpátiáját fejez ki a mozgalmakkal. Ebbe a szimbólumhasználat is beletartozik, amelyet a törvény bűnügyi kockázatnak minősít abban az esetben, ha totalitárius ideológiák propagandájához kapcsolódik. Tehát illusztrációkon lehet egy plakáton vörös csillag, de semmilyen tüntetést vörös csillaggal reklámozni, vagy azt a tüntetésen viselni tilos. Ráadásul, ha a bűncselekmény a tömegmédián keresztül valósul meg, a büntetés tíz évre is emelhető.

A kommunizmus elbukott, mégis mindig áll a vasfüggöny

Az Il Giornale úgy magyarázza a törvény jogosságát, hogy a nácizmust és a kommunizmust egy szintre helyező döntés az ország történelméből fakad, amelyet előbb a náci, majd a kommunista diktatúra is megtiport.

Ez a „kettős megszállás” olyan társadalmi tudatosságot generált, amely mindkét ideológiát ugyanazon totalitárius jelenség variánsaiként fogja fel , amelyeket az egyén tagadása és az állami erőszak szisztematikus alkalmazása egyesít

- írják a cikkben. Majd kiemelik,

Olaszországban és általában Nyugat-Európában ezt a tudatossági szintet nem érték el, mert a kommunizmusnak nem sikerült úgymond „áttörnie vasfüggönyt”, ezért sokan romantikus eszmeként tekintenek rá és terjesztik, mint a fasizmus jótékony alternatíváját.

A cseh törvényhozás lényegében azt állapítja meg, hogy nincs különbség a „szándék” és az „eredmény” között, ha egy ideológia kirekesztő és erőszakos, annak nincs helye a közéletben. Az Il Giornale persze arra is rámutat, hogy a döntés érzékelteti, hogy továbbra is létezik egy „vasfüggöny”a jogi és történelmi érzékenység vonatkozásában.

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.