Hiába a kedvező béketerv, Ukrajna azzal sem tud mit kezdeni
Orosz-ukrán tárgyalás Genfben. Még mindig nem sikerült dűlőre jutni. Fotó: AFP
Ismét eredménytelen béketárgyaláson vagyunk túl Genfben, és igen, megint az ukránok szabtak gátat a sikeres megbeszélésnek. Ukrajna ugyanis úgy ragaszkodik továbbra is minden területhez, hogy az oroszok már az ötödét ellenőrzés alá vonták. A helyzet változatlan: Moszkva előnyben, Kijev pedig pánikban.
Folytatódik ma, azaz szerdán az a genfi tárgyalássorozat, amelyet kedden elkezdtek az orosz és az ukrán felek, amerikai közvetítéssel. Az AFP-nek egy, az orosz delegációhoz közel álló forrás nyilatkozott, aki szerint nagyon feszültek voltak a hat órán át tartó megbeszélések. A feszült légkört az adta, hogy az oroszok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a donyecki régióban egy ukrán katona se állomásozzon, amit Kijev elutasít.
A három delegáció zárt ajtók mögött ülésezett a genfi InterContinental Hotelben, miközben négy európai ország – Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország – „tanácsadói” is jelen voltak a svájci városban.
„A plenáris ülés után a munka a prioritási területekre összpontosító munkacsoportokban folytatódott, a politikai és katonai blokkok üléseivel
– közölte Rusztem Umerov, az egyik ukrán tárgyaló a Telegramon. A volt ukrán védelmi miniszter kijelentette, hogy „egy külön találkozón tájékoztatta az amerikai és európai partnerek képviselőit” ezekről a munkálatokról.
A lap egyébként úgy tudja, a felek a néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott amerikai terv alapján dolgoznak, amely különösen Ukrajna területi engedményeit tartalmazza nyugati biztonsági garanciákért cserébe.
Vagyis az ukránok annak ellenére sem tudnak dűlőre jutni az oroszokkal, hogy a kiindulópontként szolgáló dokumentum Kijev malmára hajtja a vizet.
A genfi tárgyalásokra az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban nemrégiben lezajlott két tárgyalási forduló után került sor, amelyek szintén nem hoztak jelentős előrelépést. A Fehér Ház megbízottja, Steve Witkoff mindazonáltal szerdán üdvözölte az oroszokat és ukránokat összehozó tárgyalási folyamat folytatásában rejlő előrelépést.
„Trump elnök sikere a háború két felének közelítésében jelentős előrelépést eredményezett. A két fél megállapodott abban, hogy tájékoztatják vezetőiket, és folytatják a megállapodás felé való munkát”
– írta a tárgyaló az X platformon a tárgyalások első napja után.
Donald Trump amerikai elnök diplomáciai úton kíván rendezni a 2022. februári orosz invázió által kiváltott konfliktust.
„Ukrajnának tárgyalóasztalhoz kell ülnie, méghozzá gyorsan”
– ismételte meg az amerikai elnök hétfő este, miután a múlt héten felkérte ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, hogy „lépjen” előre, biztosítva őt arról, hogy Oroszország „megállapodásra” akar jutni.
Nem véletlenül sürgette Trump az ukránokat. Napokkal ezelőtt ugyanis azt írtuk, az amerikai elnök fontolgatja, hogy kivonul a béketárgyalásokból, mert Washington politikailag „előnytelennek ítéli” a békefolyamatban való további aktív részvételt.
Az amerikaiak január óta kampányidőszakban vannak, készülnek ugyanis a 2026 novemberében esedékes kongresszusi választásokra. Jelenleg a zászló nem a republikánusoknak leng: a közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek „mindössze” 41 százaléka szavazna Trumpra, ami negatív rekordnak számít az elnök politikai pályafutásában. Ráadásul, ha a demokraták nyernek, megindítják majd ellene az impeachment eljárást.
Kijev következetlen kommunikációja
Nem véletlen az sem, hogy Volodimir Zelenszkij most pániküzemmódba kapcsolt. Miután az ukrán elnök igyekezett „trumpi nyelvezettel” meggyőzni az amerikai elnököt, hogy továbbra is közvetítsen a béketárgyalások között – fogalmazzunk úgy, egy ország vezetőjétől távol álló módon –, addig az amerikai Axios lapnak adott interjújában azt mondta:
„Nem helyes, hogy az elnök úr tőlünk és nem Oroszországtól kér engedményeket a béke érdekében.”
Zelenszkij továbbra is ugyanazt az arroganciát képviseli, mint eddig. Szombaton, a müncheni biztonsági konferencián kerek-perec ismét kijelentette, nem fognak „egy négyzetcentiméternyi” területeket sem átengedni Moszkvának.
Mindezt akkor mondta, amikor február közepén Oroszország már Ukrajna 2022 előtti területének 19,5 százalékát foglalta el, vagyis az ötöde Vlagyimir Putyinék kezében van, az ukrán katonai tartalékok elfogytak – gondoljunk arra, hogy már a hatvanöt év felettieket viszik a frontra –, az arzenál utánpótlása is kérdéses, hiszen az amerikaiak könnyen kiszállhatnak a fegyverbizniszből.
Oroszország láthatóan még élvezi is a kényes ukrán helyzetet. Ahogyan az eddigi tárgyalások küszöbén, úgy órákkal a genfi megbeszélés előtt Oroszország újabb hatalmas bombázási kampányt indított Ukrajna ellen, keddről szerdára virradó éjszaka 396 drónt és 29 rakétát lőtt ki, hogy nyomást gyakoroljon Kijev az infrastruktúráján keresztül.
Azonban láthatóan továbbra sem akar a Kreml nagyobb mozgósításokat végrehajtani a térségben. Az utóbbi időkben az Északi-sarkkörnél, azon belül is a „világok kapujának” számító GIUK-átjárónál mutatta meg magát katonai értelemben, amelyről ITT írtunk részletesen.
S nem is nagyon kell megfeszülnie a nagyhatalomnak a jelenlegi állás szerint. Ukrajna szépen fokozatosan összerogy anélkül, hogy megsemmisítő offenzívák indulnának ellene a fronton.
Kiemelt kép: Orosz-ukrán tárgyalás Genfben. Még mindig nem sikerült dűlőre jutni. Fotó: AFP
