Pesti Srácok

Az ukránoknak nem fűlik a foguk ahhoz, hogy meghaljanak Zelenszkijért

Az ukránoknak nem fűlik a foguk ahhoz, hogy meghaljanak Zelenszkijért
Fotó: Gian Ehrenzeller

Amíg Zelenszkij azzal van elfoglalva, hogy zsarolja Magyarországot a Barátság kőolajvezeték leállításával, addig az ukrán elnök kutyái veszett ebként vadásznak továbbra is a saját állampolgáraikra, hogy utána azokat a frontra küldhessék. Most egy újabb videó került nyilvánosságra arról, hogy az ukrán sorozótisztek hogyan vadásszák le a békésen sétálgató honfitársaikat a közterületeken.

Zelenszkijék, akik kudarcaik ellenére élvezik az európai és uniós vezetők nagy részének a támogatását, nyíltan vadásznak azokra a férfiakra, akikről úgy gondolják, hogy alkalmasak a katonai szolgálatra. Az ukrán vezetés, amely az ukrán elnök személyes döntése folytán leállította a Barátság kőolajvezetéket, ezzel veszélyeztetve Magyarország energiabiztonságát, továbbra is erőszakot alkalmazva kényszeríti az ukrán hadsereg kötelékébe azokat, akik nem kívánnak boldogan meghalni Ukrajnáért az oroszokkal vívott keserű harcban. Jobban mondva egy olyan háborúban, amelyben a harctéri sikerek csak ígéretek maradtak és amelyben a kényszersorozottak úgy kerülnek a frontra, hogy még a minimális kiképzést sem kapják meg. És hogy mi következik ebből? Az, hogy Zelenszkijéknek a „minőség” már rég nem számít, csakis a számok a mérvadóak. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy az ukrán hadseregbe olyan személyeket is katonai szolgálat teljesítésre köteleznek, akik betegségük vagy fogyatékosságuk ellenére kapták meg az „alkalmas” minősítést. Ezt erősítik meg azok az információk és videók is, amelyek arról szólnak, hogy hogyan kerültek a toborzótisztek karmai közé olyan emberek, akinek nem volt meg minden ujjuk, aki színvakok voltak vagy olyanok, akiket az alapbetegségük – például szívelégtelenség – ellenére vittek az úgynevezett „kiképzőtáborba”, ahol aztán a toborzótisztek „rásegítésével” végül visszaadták lelküket a Teremtőnek.

ukrán
Az ukrán nép fiai nem néznek ilyen szerelmes szemekkel Zelenszkijre. 
Fotó: Ida Marie Odgaard

Zelenszkij hamisan hirdeti, hogy minden ukrán állampolgár büszkén halna meg Ukrajnáért 

Az új „toborzós” videóban, amelyet egy autóból készítettek látható, ahogy a toborzótisztek egy közterületen tartózkodó férfit akarata ellenére, vagyis erőszakkal kényszerítenek arra, hogy a már mindenki számára jól ismert és hírhedt kisbuszba beszálljon. 

Az, hogy a „tisztek” – ahogy azt a felvétel is mutatja – csak egy bizonyos létszám fölött mernek embervádaszatra indulni jelzi, hogy az ukrán vezetés végrehajtói bizony többször kemény ellenállásba ütköznek. Mert hiába Zelenszkij „szép szólamai” az ukrán hazafiasságról és elhivatottságról, amely könnyekre fakasztja az uniós politikusok egy részét, a realitás azt mutatja, hogy bizony sokan nem akarnak engedelmeskedni az ukrán vezető felhívásának és nem készek az életüket adni a „független Ukrajnáért”.

És miért is lennének? Amikor azt látják, hogy Zelenszkij és az ukrán elit olyan luxusban élnek, mintha csak békeidőket élnének, míg az nép egyszerű emberének pedig meg kell harcolna a mindennapokkal. Látják és tudják ők is, hogy jelenleg milyen kilátástalan harcot folytat Ukrajna az európai támogatások ellenére (!) az oroszokkal és azt is, hogy hogyan kerülnek a fontra azok, akiket a rendszer – hibásan is – alkalmasnak minősített a küzdelemre. A harc így valójában nem is Ukrajnáról, hanem Zelenszkijről és köréről szól, arról, hogy megtartsák ingatag hatalmukat és hogy elkerüljék a végleges leszámolást. 

Egy biztos: a kényszersorozás mindaddig folytatódni fog, amíg nem lesz béke és amíg lesz kit összekaparni Ukrajna városaiból és falvaiból. Az emberi jogok garantálása, amelyről uniós szinten szónokolnak pedig megmarad azoknak a „kiváltságosoknak”, akiket az Európai Unió arra méltónak tart.

 

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.