Orbán: nemet fogok mondani Zelenszkij zsarolására! - Ezeket kell tudni a mostani EU-csúcsról
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Feszült légkör várható a márciusi brüsszeli uniós csúcstalálkozón. Bár eredetileg a versenyképesség lett volna a fő téma, a vita középpontjában ismét Ukrajna finanszírozása, illetve a közel-keleti válság áll majd. Orbán Viktoron óriási a nyomás, hiszen az elmúlt időszakban teljesen világosság vált, hogy Kijev Brüsszel számára fontosabb, mint az uniós tagállamok. Ezt bizonyítja, hogy az uniós csúcson a brüsszeliek arra készülnek, hogy leszámoljanak Magyarország demokratikusan megválasztott miniszterelnökével.
Az Európai Tanács legfőbb célja, hogy „leküzdje” Magyarország és Szlovákia vétóját az Ukrajna számára szánt 90 milliárd eurós hitellel kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök és szlovák kollégája, Robert Fico azonban nem enged a zsarolásnak. A magyar álláspont sziklaszilárd és világos: addig szó sem lehet a hitelről, amíg a Barátság kőolajvezeték újra nem üzemel teljes kapacitással. A magyarok határozott kiállását ismerve, egyes tagállamok már „kétoldalú hitelekben” gondolkodnak, hogy megkerüljék a magyar vétót, és májusig pénzeljék Kijevet.
Brüsszel leszámolna a magyar miniszterelnökkel?
Azzal, hogy Orbán Viktor azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja az EU-vezetők brüsszeli találkozóján a decemberben jóváhagyott 90 milliárd eurós ukrajnai hitelt, átlépte a vörös vonalat Brüsszellel szembeni ellenállás tekintetében. Erről ír a Politico napilap. Ezzel egy olyan leszámolásra készteti magát az EU-val, amelyre a magyar választások után hamarosan sor kerülhet – mondta öt uniós diplomata és egy európai nemzeti kormány kabinetminisztere.
Bár a blokk eddig elkerülte a Magyarországgal való nagyobb konfrontációt – például nem fosztotta meg Budapestet a szavazati jogától –, ez az óvatosság a választások után megváltozhat, írja a brüsszeli lap.
A tisztviselők szerint az elszámolás az április 12-i magyar választások eredményétől függetlenül várható, de sokkal gyorsabban bekövetkezne, ha Orbán Viktort újraválasztják. Brüsszel és Kijev Magyar Péter győzelmében bízik. A Tisza Párt vezetője az ő fogott emberük.
„Magyarország viselkedése új mélypont” – nyilatkozta Jessica Rosencrantz svéd Európa-ügyi miniszter a csütörtöki Európai Tanács ülése előtt. Arra a kérdésre, hogy Stockholm fontolóra venné-e jogi eszközök bevetését Magyarország ellen, beleértve az EU-szerződés 7. cikkének alkalmazását Budapest szavazati jogának megvonására, azt mondta:
Teljesen nyitottak vagyunk.
Ha Orbánt újraválasztják, „komoly párbeszédre kerül sor az országok között arról, hogyan kezeljék ezt a helyzetet a jövőben” – mondta az egyik diplomata. Ez a párbeszéd valószínűleg másképp alakulna, ha Magyar Péter győzedelmeskedik, mivel „jelzi, hogy konstruktívabb játékot akar játszani”, míg az EU vezetői valószínűleg „kiváró játékot” játszanának, hogy lássák, hogyan viselkedik az új kormány.
Brüsszel retteg Orbán Viktor győzelmétől
Az, hogy pontosan mit tenne az EU az újraválasztott Orbán Viktor megfékezésére, továbbra is nyitott kérdés. Eddig lehetetlennek bizonyult megszerezni a 27 uniós országból 26 támogatását a Budapest elleni 7. cikkely szerinti eljáráshoz. De más jogi lehetőségek, például az uniós források még szigorúbb jogállamisági feltételekhez kötése, már szerepelnek az asztalon – mondták a diplomaták –, ahogy Orbán bíróság elé állítása is a hitelfelvétel akadályozása miatt. A külügyminiszterek ezen a héten Brüsszelben tartott zárt ajtók mögötti ülésén Johann Wadephul német külügyminiszter megmutatta, mennyire kevés türelme van már az EU-nak Magyarországgal szemben. Példátlan támadást intézett hazánk ellen a tárcavezető.
"Orbán miniszterelnöknek meg kell értenie, hogy folyamatosan azt teszteli, hogy mit hajlandó elviselni a többi tagállam” – mondta egy másik magas rangú EU-diplomata egy közepes méretű országból.
Ez nem folytatódhat tovább
– tette hozzá.
Egy harmadik diplomata azt mondta:
Ennek mindenképpen lesznek következményei a választások után. Már csak arra várunk, hogy ez megtörténjen.
Brüsszelben azonban azt azért elismerik, hogy a feszültség enyhítésében az sem segített, hogy
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is eszkalálta a helyzetet azzal, hogy nem engedélyezte az EU-s ellenőröknek a Barátság csővezeték vizsgálatát, majd kijelentette, hogy nem érdeke annak megjavítása.
António Costa, az Európai Tanács elnöke, az Orbán Viktorral a vezetői csúcstalálkozók előtti kapcsolattartásért felelős fő uniós tisztviselő, február 23-án Orbánnak küldött levelében utalt arra, hogy keményebb fellépést fog tanúsítani a magyar miniszterelnökkel szemben. A levélben figyelmeztetett, hogy a kölcsön iránti támogatásának megtagadásával a miniszterelnök megszegte az EU lojális együttműködésének elvét, és ezzel jogi következményeknek tette ki magát.
Orbán Viktor: Ha nincs olaj, nincs pénz
A magyar miniszterelnök nem hátrál meg a brüsszeli fenyegetések ellenére sem. Szerda este indult Brüsszelbe a kormányfő. A közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Indulás Brüsszelbe, ahol nemet fogok mondani Zelenszkij zsarolására!”
Ha nincs olaj, nincs pénz
– hangsúlyozta.
A miniszterelnök aláhúzta, az ukránok és Zelenszkij elnök úgy döntött, hogy olajblokád alá veszi Magyarországot és elzárta a Barátság olajvezetéket.
Azért teszi ezt, mert követelései vannak Magyarországgal szemben, amit mi, és személyesen én nem vagyok hajlandó teljesíteni. Nem járulhatunk hozzá, hogy Zelenszkij kizsarolja belőlünk, hogy Magyarország leváljon az olcsó orosz energiáról, és Brüsszelben ezt én nem is fogom megengedni
– magyarázta Orbán Viktor.
Brüsszelnek Ukrajna az első, minden más csak mellékes
A csúcson az EU vezetői a közel-keleti helyzetről is tárgyalnak majd. A cél az egységes európai álláspont kialakítása, ez azonban nem lesz egyszerű, mert az egyes országok reakciói igen eltérőek. Míg egyes nyugati vezetők – például Pedro Sanchez spanyol baloldali miniszterelnök – „igazolhatatlannak és veszélyesnek” nevezték a beavatkozást, addig a németek tartózkodtak amerikai szövetségeseik nyílt bírálatától, igaz, Donald Trump amerikai elnök azon kérésének sem tettek eleget, hogy vállaljanak részt az erőfeszítésekből.
Ebben az összefüggésben az Európai Tanács az ENSZ főtitkárával, Antonio Guterresszel is tárgyal majd a közel-keleti helyzetről, valamint a multilateralizmusról.
Bár az eredeti terveknél kisebb arányban, de a versenyképességi kérdésekről is tárgyalnak az EU vezetői.
Ezzel kapcsolatban a februári belgiumi informális csúcson bejelentett kezdeményezéseket, vagy legalább azok egy részét tervezik konkretizálni. Ezek közül kiemelkedik az úgynevezett 28. rendszer kérdése, amely a vállalatok működésének szabályait lenne hivatva harmonizálni uniós szinten, megkönnyítve ezzel a cégek terjeszkedését és növekedését.
A csúcson szóba kerül a migráció is, többek között a nemrég elfogadott, az egész EU-ra kiterjedő biztonságos országok listáját illetően. A kérdés annál aktuálisabb, hogy a közel-keleti helyzet nyomán akár ismét komoly migrációs hullámmal nézhet szembe Európa.
A választás előtti nagy csata
Orbán Viktort a PS újságírói is elkísérték Brüsszelbe, ahonnan folyamatosan hozzák majd a legfrissebb híreket.
