Pesti Srácok

Balos ügyvédek építettek ki iparágat az illegális migránsok kitoloncolásának megakadályozására Olaszországban

Minél több migránst akar Nyugat-Európa. Még most sem elég az önpusztításból.
Minél több migránst akar Nyugat-Európa. Még most sem elég az önpusztításból.
Fotó: Gelmert Finol

Baloldali jogvédő szervezetek, köztük az Asgi, szisztematikus jogi akadályozással, többek között a migránsok szexuális orientációjára hivatkozva próbálják megakadályozni a kiutasítási központokból (CPR) történő kitoloncolásokat Itáliában. Az Olaszország Fivérei (Fratelli d’Italia) nevű párt politikusai a kormánypárti migrációs politika szabotálásával és a baloldali ellenzék szervezett akcióival vádolják az érintett jogászokat, akik az illegális migránsokra specializálódtak.

Komplett iparág alakult ki az illegális migránsok kitoloncolásainak megakadályozására egy szűk kör részvételével Olaszországban. Az Il Giornale cikke szerint ennek egyik jele, hogy a visszatoloncolástól menekülő migránsokat mindig ugyanazok az ügyvédek segítik. 

illegális migráns
Iparág alakult az illegális migránsok kitoloncolásának akadályozására; fotó: Adriel Perdomo

Nem véletlenül: az állam által finanszírozott jogi segítségnyújtás jövedelemszerzési lehetőséget jelent, ugyanis, bár ingyenes a szolgáltatás, a kormány az ügyvédek kifizetésével biztosítja a díjmentességet a migránsoknak.

A monopólium sorra hódítja meg menekültügyi fogvatartási központokat (CPR):

  • a római Ponte Galeriát,
  • az albániai Gjadërt,
  • a caltanissettai Pian del Lagót,
  • a bariai Palese-t,
  • a milánói Corellit
  • és a torinói Brunelleschit.

Az illegális migránsok tudják, kihez kell fordulni

A visszatoloncolás elleni fellebbezések abszolút főszereplője az ASGI, a bevándorlási jogi tanulmányok egyesülete, amely szoros kapcsolatban áll a Magistratura Democratica (MD) nevű szervezettel.

Bariban és Caltanissettában a megbízások 80 százalékát ugyanaz az ügyvéd kapja. Torinóban a megbízások jó 30 százalékát két visszatérő név kapja: ők az ASGI tagjai, akik a MD-vel közösen adnak ki egy jogi folyóiratot. 

Milánóban a CPR-ekbe történő visszatoloncolások elleni fellebbezések védelme így működik: az ügyeket négy ügyvéd kezeli, közülük ketten az ASGI tagjai, míg a másik kettő egy No CPR nevű hálózathoz áll közel.

Gyakran előfordul, hogy a migráns, amikor bekerül a CPR-be, már egy megbízható ügyvéd segítségét veszi igénybe. Így kerülnek képbe a vörös ügyvédek, akik ezt a monopóliumot birtokolják, amint azt a bari és a római fogvatartási központban is rögzítették, így is sikerült megszerezniük a megbízást.

Szintén monopóliumot szerzett a „szakmában” az Avvocati di Strada (magyarul „utcai ügyvédek”). A szervezetet az új évezred elején alapították Bolognában, elnöke Antonio Mumolo, az olasz Demokrata Párt korábbi regionális képviselője. A párt nekünk is ismerős lehet, hiszen elnöke, Elly Schlein folyamatosan hergelte a közvéleményt Magyarország ellen, amiért felelősségre akarta vonni Ilaria Salist a 2023-as brutális antifa-támadásért.

Küzdjetek tovább, ne hagyjátok magára Salist

– mondta még két éve.

Visszatérve az Avvocati di Stradához, a szervezet működését adományok és állami források biztosítják. Az Fdi regionális tanácsosa, Francesco Sassone kérdésére adott válaszban két, Emilia-Romagna által nyújtott támogatásra derül fény: az egyik 5 ezer, a másik 7 ezer euró.

Nagyon jól ismerem az úgynevezett vörös ügyvédek rendszerét, amely többnyire másolatokra épülő fellebbezéseken alapul. És ezzel jó pénzt lehet keresni. Évente több százezer euróról beszélünk, legalábbis egy nekem ismert szakember esetében. Ha egy migráns nigériai, akkor mindent a homoszexualitásra alapoznak. Azt állítják, hogy a képviseltjük meleg, és hogy hazatelepítése esetén üldöztetés vár rá. Ha viszont a fogva tartott személy más nemzetiségű, akkor a hazatérés esetén elszenvedett családi zaklatásokra helyezik a hangsúlyt. Ez egy rögzült séma

– mondta egy bolognai ügyvéd.

Vagyis hiába a kitoloncolással kapcsolatos törvény, a baloldaliak nem hagyják, hogy az illegális migránsokat valóban kitoloncolják.

Kiemelt kép: MTI/EPA/EFE

 

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.