A víz összeköt minket, közös sorsunk vizeink sorsától függ – hangzott el a második alkalommal Budapesten megrendezett Víz Világkonferencián. A megnyitóbeszédekben kifejtették, az emberiség vízigénye folyamatosan nő, és vannak városok, ahol fél évvel ezelőtt még árvizek pusztítottak, most a vízhiány miatt lázonganak az emberek. A víz pótolhatatlan és helyettesíthetetlen nyersanyag, óceánjainkban mégis hamarosan több lesz a műanyag hulladék, mint a hal. A víz egyenetlen eloszlása már most belső konfliktusokat okoz, de az Európát is érintő migráción is lemérhető, a víz minden társadalmi és gazdasági problémával összefüggésben áll.
A túléléshez és a magasabb célok eléréséhez újfajta gondolkodásra van szükség – idézte Albert Einstein szavait megnyitóbeszédében Áder János köztársasági elnök a második alkalommal megrendezett budapesti Víz Világtalálkozón. Hangsúlyozta, a konferencia témája a 21. század legfontosabb kérdése.
A Budapesti Víz Világtalálkozó; Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Vízből is egyre többet fogyasztunk
Áder János arról is beszélt, a világ víz felhasználása az elmúlt száz évben a hatszorosára nőtt. Miközben folyamatosan pusztulnak a termőföldek, a növekvő népességnek köszönhetően egyre több embert kellene eltartaniuk. Hozzátette, az előrejelzések szerint 2030-ig az emberiség vízigénye 30 százalékkal fog emelkedni, a fokozatos urbanizációnak köszönhetően ráadásul minden 4 emberből három városlakó lesz.
Áder János beszédében hangsúlyozta, „a víz összeköt minket, közös sorsunk vizeink sorsától függ”. Kiemelte, a víz a legveszélyeztetettebb erőforrásunk.
A víz a békénk és a biztonságunk záloga
– jelentette ki.
A migráción is lemérhető a világ vízválsága
A köztársasági elnök az emberiség és a víz kapcsolatát a megnyitón három szemponton, a mezőgazdaságon, az energiatermelésen és az urbanizáción keresztül világította meg. Mint kifejtette, a víz felhasználásának 70 százalékát a mezőgazdaság használja fel, ugyanakkor vannak olyan területek, ahol egyhatodával kevesebb vízzel képesek ugyanannyi terményt előlállítani. Hangsúlyozta, Szíriát három éven keresztül súlyos aszály sújtotta, amely egyre növekvő társadalmi feszültségekhez, polgárháborúhoz és migrációhoz vezetett. Ennek Európában is jelentkező hatásain keresztül lemérhető, milyen politikai, gazdasági és társadalmi következményei vannak a víz hiányának.
Amennyit a szénerőművek “megisznak”…
Az energiatermelésre kitérve hangsúlyozta, a kiszáradt erőművek az iparra és az áramellátásra is hatással vannak. Az energiaéhségnek köszönhetően ráadásul ismételten előkerültek a fosszilis energiaforrások. A szénerőművek nemcsak tönkreteszik a bolygót azáltal, hogy a széndioxit-kibocsátásuknak köszönhetően fölmelegítik a Földet, de annyi vizet használnak el, amely elegendő volna 1,2 milliárd ember vízellátásához.
Az urbanizáció kapcsán, Áder János arról beszélt, vannak városok, amelyek elnéptelenedtek a vízhiány miatt. Bolívia fővárosában a három víztározóban jelenleg alig található víz, holott fél évvel ezelőtt még súlyos esőzésekről érkeztek hírek. Megjegyezte, Szingapúr jó példája lehet, hogy ezeket a problémákat a csapadékvíz összegyűjtésével, és a szennyvíz tisztításával hogyan lehet orvosolni.
Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozón; Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Zárszavában Áder János elmondta, igyekeznünk kell közös megoldásokat találni a vízgazdálkodással kapcsolatos közös céljaink eléréséhez. Ösztönözni kell a kísérleti programokat és a szükséges finanszírozási feltételeket is elő kell teremtenünk. Kiemelte, „vízválság van, cselekednünk kell”. Hozzátette, gyökeres változásokat csak a társadalmi, gazdasági és politikai megújulással érhetünk el.
Ugyanannyi lesz a szemét, mint a hal
Az eseményt követő sajtótájékoztatón Áder János elmondta, 15 évvel ezelőtt egy hasonló rendezvényen arról beszéltek volna, mikor fogy el az olaj, és mi lesz az olajkorszak után. Hozzátette, ma az a kérdés, lesz –e elegendő és jó minőségű vizünk a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében. Mint kifejtette, 2050-re 9 milliárd ember fog élni a Földön, a vízfelhasználásunk ugyanakkor csak az elmúlt száz évben meghatszorozódott, holott ugyanannyi víz áll rendelkezésünkre. Ráadásul ezeket egyre súlyosabban szennyezzük is. Megjegyezte, egyes számítások szerint 2050-re az óceánokban ugyanannyi lesz a szemét, mint a hal.
A víz pótolhatatlan és helyettesíthetetlen nyersanyag
A köztársasági elnök arról is beszélt, a klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül érzékeljük, emiatt ha „vizes csatát” elveszítjük, a klímaháborút is elbukjuk. Hangsúlyozta, bár nem így gondolunk rá, de a víz nélkülözhetetlen erőforrás, pótolhatatlan és helyettesíthetetlen nyersanyag, gazdasági növekedősünk biztosítéka, és alapvető nemzetbiztonsági kérdés, amelyet a migráción is lemérhetünk. Bolíviában a belső béke bomlott fel a vízhiány miatt, de a Pakisztán és India közötti konfliktusok rámutatnak, hogy ez országok között is kiéleződhet. Hangsúlyozta, teljesen újra kell gondolnunk a vízgazdálkodás jövőjét a fejlesztés, a technológia és a finanszírozás tekintetében.
Áder János köztársasági elnök és Peter Thomson, az ENSZ Közgyûlés elnöke; Máthé Zoltán/MTI
A fenntarthatatlanság felé rohanunk
A sajótájékoztatón szintén felszólaló Peter Thomson, az ENSZ közgyűlésének korábbi elnöke elöljáróban elmondta, Budapest lakói hálásak lehetnek, hogy olyan vibráló és erőteljes történelmi környezetben élnek, amelyet nem akarunk elveszíteni. Hangsúlyozta, a fenntarthatatlanság szakadéka felé halad a világ, hiszen a Párizsban kitűzött klímavédelmi célok egyelőre nem biztosítottak, és nem tudjuk, hogy 3-4 fokos hőmérsékletemelkedést képes lesz -e túlélni az embersiség.
Ebben a helyzetben az a feladat, hogy eltávolodjunk a fenntarthatatlanságtól, ugyanakkor az is látszik, az emberiség még mindig nem tért észhez, nem érzik, mennyire fontos kérdésről van szó. Thomson hangsúlyozta, az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között helyet kapó vízbiztonság minden további célnak a középpontjában áll, a jövőnk érdekében megfogalmazott összes feladat teljesítéséhez elengedhetetlen.
Forrás: PestiSrácok.hu; kezdőkép: Máthé Zoltán/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS