Vizsgálat indulhat az ukrán “halállista” ügyében

Lassan nem a nyolcvanas évek szocialista tempóját és megfélemlítési módszereit kell emlegetnünk az ukránok magyarellenes tobzódásait tekintve, hanem az ötvenes évek sötét elnyomását láthatjuk újra keleti szomszédunknál. Az ukrán szélsőségesek által már 500 névnél is többet számláló, kárpátaljai magyar kettős állampolgárokat gyűjtő “halállista” egyre csak bővül, nevek, útlevélszámok, lakcímek kerülnek nyilvánosságra. Az ukrán hatalom ugyan névleg nem ért egyet a primitív, kommunista módszerrel, azonban szemet huny fölötte. Tényi István közérdekű bejelentést tett az üggyel kapcsolatban, melyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot kéri, hogy indítson vizsgálatot az ukrán adatkezelés miatt.

Eszméletlen állapotokat tükröz a mai Ukrajna, mely inkább hasonlít egy megosztott, keleti típusú, hadurak és oligarchák által uralt soviniszta konglomerátumra, mint európai államra. Pedig feltett szándékuk Európához tartozni, azonban a kérdéses pillanatokban sztálinista énjük kerekedik felül, mely jelenleg a kárpátaljai magyar kisebbségen csapódik le. Az ukránok elvesztették a Krím-félszigetet, Kelet-Ukrajnában évek óta harcok dúlnak, az ország népességének igen nagy hányada inkább orosznak tartja magát, erőszakos ukránosítás és eszeveszett önigazolási törekvések tartják egyben az 1991 óta létező államot.

A szélsőségesen nacionalista Mirotvorec szervezet nemrégiben nyilvánosságra hozott egy listát, melyen jelenleg már 500-nál több név van, a listájukat pedig tovább bővítik. Hozzáállásuk és felfogásuk felháborító, azonban nyugodt szívvel csinálhatják, az ukrán kormány éppen csak meg nem simogatja őket áldozatos és hazafias munkájukért. A listát a következő mondattal nyitják:

Ők felesküdtek Magyarország hűségére, miközben Ukrajna helyhatósági szerveiben teljesítettek közszolgálatot.

A weboldal hozzáteszi, a lista a Mirotvorec kárpátaljai megyei irodája kétheti munkájának eredménye. A szervezet a listázottak neve mellett többek között magyar útlevelük számát, ukrán adóazonosító számukat, helyhatósági tisztségüket és a lakcímüket is közli. Korábban a Mirotvorec felvette nyilvános adatbázisába Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. Azt megelőzően négy önkormányzati képviselő és Csap polgármesterhelyettesének neve került be az adatbázisba azért, mert a szervezet állítása szerint felvették a magyar állampolgárságot.

Tényi István bejelentése és felhívása tehát ezeket a mélységbe és katasztrófába vezető folyamatokat kívánja megállítani, hiszen az ukrán vezetés nyíltan semmibe veszi a legalapvetőbb jogi normákat és egyre keményebb nyomást helyez a kárpátaljai magyarságra, valamint a magyar kormányra. A bejelentésben Tényi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot arra kéri, hogy indítson vizsgálatot a törvényi szabályozás alapján. Bejelentésében közli, hogy amennyiben az adatkezelési ügyben az ukrán jogszabályok az irányadóak, a Hatóság ezt továbbítsa az ukrán társhatóság, illetve Ukrajna budapesti nagykövete felé.

A “halállista” szót talán nem is kéne idézőjelben említeni, hiszen két halálos áldozatról már tudunk, ők kijevi ukránok voltak. Az egyikük újságíró, a másikuk pedig ellenzéki parlamenti képviselő. Eközben az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) kijelentette, hogy nem vonhatják felelősségre a kettős állampolgárságú tisztviselőket. Ezek alapján mégsem tiltott a kettős állampolgárság, jogállam pedig ezt nem kérdőjelezheti meg, nem tűrhet el szélsőség szervezetek által gyártott listákat, nem hagyhatja figyelmen kívül a nemzetközi jogot. Vagy mégis?

A helyzet valóban súlyos, és nem szeretnénk látni, hogy a tétet folyamatosan emelő Ukrajna meddig mer elmenni. Teljesen egyértelmű, hogy nemzetközi jogszabályokat hágnak át és a saját jogszabályaikat is újraértelmezik, hogy nyomást gyakoroljanak hazánkra. Ebben a helyzetben pedig a teljes magyarországi politikai elitnek össze kell fognia, hogy megállítsa az ukrán agressziót, az ellenzéknek pedig ideje lenne egyszer megmutatni, hogy nemcsak a politikai haszonszerzés motiválja őket, hanem képesek felelősen, a saját nemzetükért is tenni valamit. Sajnos ez a remény nagyon halvány, ezekben a helyzetekben ők is megmutatják valódi énjüket.

Hiába mondja ki a törvény, hogy a személyes adatok nyilvánosságra hozatalának garanciája a célhozkötöttség. Személyes adatot feldolgozni ugyanis csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. Az ukránokat ez sem érdekli, valamint azt is meg tudják magyarázni, hogy miért vezényelnek egyre több katonát Kárpátaljára, főleg a magyarlakta területekre. Viktor Baloga kijevi oligarcha szerint katonaság nélkül is megoldható lenne az ukrán–magyar konfliktus akképpen, hogy a magyar ingatlanokat felvásárolnák a tulajdonosaiktól. Így nem lenne „magyar kérdés” Beregszászban.

Aki Európához akar tartozni, annak a fejében nem születhetnek meg ehhez hasonló gondolatok. Az ukrán szélsőségesek mellett azonban a legfelsőbb ukrán vezetés is osztozik sok rettenetes elképzelésben, ezért minden lehető eszközzel meg kell állítani a klasszikus európaisághoz nem méltó ordas eszméket és cselekedeteket. Kérdés, hogy a mai Európa ezt tűri-e, vagy megint magunkra maradunk egy újabb harcban.

Fotó: MTI