Zelenszkij most már mégis örülne, ha Oroszország részt venne a következő béketárgyaláson

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint “az egész világ” – beleértve Ukrajnát is – azt szeretné, ha Oroszország részt venne a következő békecsúcson.

A világ többsége most azt mondja, hogy Oroszországnak képviseltetnie kell magát a második csúcstalálkozón, különben nem érünk el lényegi eredményeket elérni. Mivel az egész világ azt akarja, hogy ott legyenek az asztalnál, mi nem tiltakozunk ellene – mondta az ukrán vezető a nyugat-ukrajnai Rivnében a francia Le Monde, a Libération és a L,Équipe napilapoknak, valamint az AFP hírügynökségnek adott közös interjúban. Június közepén Ukrajna mintegy száz ország részvételével békecsúcsot szervezett Svájcban, főként szövetséges országokkal, de erről Oroszországot kizárták, a moszkvai vezetéshez közel álló Kína pedig nem akart részt venni a találkozón. Ukrajna vállalta, hogy novemberig kidolgoz egy tervet, amely egy jövőbeli csúcstalálkozó alapjául szolgálhat, és amelyre a Kreml is meghívást kap.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban a tárgyalások feltételéül szabta, hogy Kijev elhagyja az orosz hadsereg által megszállt területeket, és lemondjon a NATO-csatlakozásról. Ezek a követeléseket az ukránok és a Nyugat elfogadhatatlannak tartották. Ukrajna ragaszkodik területi integritásának tiszteletben tartásához, míg Moszkva magának követeli a 2022 óta annektált négy régiót a 2014-ben annektált Krím-félszigeten felül. Az első békecsúcson Kijev három további ponthoz is ragaszkodott: szabad hajózás a Fekete-tengeren, amely kulcsfontosságú a gazdasága és a globális élelmezésbiztonság szempontjából, az ukrán foglyok és az Oroszországba deportált civilek visszaengedése hazájukba, valamint a légi csapások beszüntetése a polgári energetikai infrastruktúrája ellen.

Készítünk egy olyan tervet, amely az első csúcstalálkozón bemutatott békeformulán alapul, és szeretnék kitűzni egy időpontot diplomatáinknak – jó lenne, ha nemzetközi partnereink is ezt tennék –, hogy novemberben egy olyan dokumentum álljon rendelkezésünkre, amely mindent tartalmaz: területi integritás, szuverenitás stb.

– mondta a francia sajtónak az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij az interjúban felszólította Kínát: gyakoroljon nyomást orosz szövetségesére abból a célból, hogy az állítsa le az Ukrajnát két év óta szétszakító háborút.

Ha Kína akarja, rá tudja kényszeríteni Oroszországot arra, hogy leállítsa ezt a háborút. Kína a világhoz tartozik, és befolyásos állam. Nem azt akarom, hogy Kína közvetítsen, hanem azt akarom, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra. Pont úgy, ahogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol. Pont úgy, ahogy az Európai Unió nyomást gyakorol. Minél befolyásosabb egy ország, annál inkább nyomást kell gyakorolnia. Háború idején, amikor van egy agresszor, nem szabad a közvetítő szerepébe helyezkedni

– hangsúlyozta. Volodimir Zelenszkij megint bírálta nyugati szövetségeseit is, amiért megtiltották Ukrajnának, hogy szabadon használja fel a leszállított fegyvereket olyan katonai célpontok ellen orosz területen, amelyekről az orosz hadsereg büntetlenül támadja Ukrajnát.

Nagy kihívást jelent, hogy nem tudjuk úgy használni a (nyugati) fegyvereket, ahogyan arra szükségünk lenne az ellenség feltartóztatásához. Nagyon kitartóan dolgozom azon, hogy meggyőzzem szövetségeseinket: engedjék használni ezeket a fegyvereket úgy, ahogy az ukrán hadsereg szeretné. Sajnos partnereink még mindig félnek ettől

– mondta. Szerinte ugyanis a nyugatiak tartanak attól, hogy ezzel előidézik a háború kiterjedését. Az ukrán elnök mindazonáltal kizárta, hogy bármikor úgy döntene: semmibe veszi a nyugati korlátozást, ugyanis azzal veszélyeztetné a nyugati segélyeket.

Ha mi használnánk partnereink fegyvereit (a beleegyezésük nélkül), akkor ők azt mondhatnák, hogy nem adunk többé nektek semmit

– hívta fel a figyelmet az ukrán elnök, aki amiatt is sajnálkozott, hogy nem elégséges a nyugati segítség.

Azt hiszik, hogy meg lehet állítani (az oroszokat), ha a 14-ből csak három (ukrán) dandár van felszerelve?

– mondta Zelenszkij, aki szerint az ukránok felszerelésének hiánya tette lehetővé az orosz hadseregnek az év eleje óta több száz négyzetkilométer ukrán terület elfoglalását.

Forrás: MTI; Fotó: Telegram