Az Európai Unió meg sem hallja a kritikákat, azokat az országokat bünteti, amelyek betartják a nemzetközi törvényeket, holott ha fenn akar maradni, jobban tenné, ha tiszteletben tartaná a nemzetállamok szuverenitását – oktatta ki Anna Maria Barki nyílt levelében Frans Timmermans-t, az Európai Bizottság alelnökét. Mint fogalmazott, 1956 magyar menekültjeit ismerték az osztrákok, márcsak a közös történelmi múltjuk miatt, nem szervezett bűnbandák csempészték őket Ausztriába, hanem ténylegesen menekültek az elnyomó hatalom elől.
1956-os magyar menekültek=migránsok
Emlékezetes, Timmermans egy korábbi felszólalásában vont párhuzamot a mostani menekülthelyzet és 1956 között. Timmersmans Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő azon kérdésére reagált, hogy az Európai Bizottság miként oldaná meg, hogy az uniós kvóták alapján a kelet- és közép-európai országokba telepített menedékkérők ott is maradjanak, és ne álljanak tovább a gazdagabb nyugati és északi tagállamokba. Az Európai Bizottság elnöke válaszában arról beszélt az EP plenáris ülésén, hogy „mi történt volna, ha 1956-ban a svéd, a dán, a holland, a belga és a luxemburgi kormányfő, valamint a német kancellár azt mondják, hogy a magyarok nem tartoznak ide kulturálisan, ezek az emberek elfogadhatatlan módon megváltoztatnák a kultúránkat?” Mint fogalmazott, „büszke vagyok arra az európai örökségre, amelyben egy embertelen kommunista rezsim üldözöttjei menedéket találtak más európai országokban“. Hozzátette, a magyar közösségek hihetetlen mértékben hozzájárultak a helyi társadalmakhoz Európa-szerte. Timmermans hangsúlyozta, sokat javulna a helyzet, ha az uniós országok mindegyike eleget tenne a vállalásainak és szolidaritást mutatna a migrációs áramlás által leginkább érintett tagállamokkal.
„Nem hagyhatjuk magára Olaszországot, mindenkinek ki kell vennie a részét a megoldásból” – szögezte le, hozzátéve, hogy „ha összetartunk, eredményeket érhetünk el“. Mint mondta, Olaszországban és Görögországban hihetetlen mértékű a szolidaritás a menekültekkel és a migránsokkal, de ennek is megvannak a korlátai. Az alelnök továbbá kiemelte, „nincs senki az Európai Bizottságban, aki bármivel is gyanúsítaná” a Földközi-tengeren migránsokat mentő civil szervezeteket (NGO), senki nem kérdőjelezi meg, hogy ezen szervezetek szándéka „jó és nemes“, Olaszországnak ugyanakkor ki kell dolgoznia egy magatartási kódexet a balesetek megelőzésére.
Timmermans példája az ellenkezőjét bizonyítja
Eva Maria Barki nemzetközi jogász Frans Timmermensnak címzett levelében elöljáróban megköszönte, hogy Timmermans összehasonlította az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc menekültjeinek spontán fogadását a napjainkban zajló migrációs hullámmal, mivel véleménye szerint „fején találta a szöget”. Mint kifejtette, a magyarországi példa remekül bemutatja, hogy sem állami, sem nemzetközi törvény nem szükséges, ha valódi menekültekről van szó, hiszen 1956-ban még nem bővítették ki a Genfi Menekültügyi Konvenciónak érvényességi körét. Az a majdnem 200 ezer magyar menekült, akik néhány hónap alatt Ausztriába mentek osztatlan fogadtatásra és segítőkészségre találtak. Barki véleménye szerint ugyanakkor ez azért volt lehetséges, mert „az osztrákok az üldöztetésüket közelről, a magyarokkal együtt élték át és olyan népről volt szó, amely több száz éve történelmileg és kulturálisan Ausztriával a legszorosabb kapcsolatban volt.” Eva Maria Barki szerint 1956-ban nem olyan emberekről volt szó, akik több tízezer kilométeren és több országon át jöttek volna anélkül, hogy az első lehetséges országban védelmet kértek volna. Nem olyan emberekről volt szó, akiket ezeken az utakon át a legjobban szervezett és együttműködő bűnöző bandák csempésztek volna be. Nem olyan emberekről volt szó, akiknek az identitása és emiatt a menekülésük okai ellenőrizhetetlenek lettek volna. A jogvédő kiemelte:
Az összeállítás egyértelműen mutatja, a menekültek önkéntes fogadása csak akkor működik és csak akkor indokolt, ha az egész lakosság akarata áll mellette és az egész lakosság belegyezésével jár.
Hamis ígéretekkel csalogatják a migránsokat
Éva Maria Barki a levélben úgy fogalmaz, jóllehet a Genfi Menekültügyi Konvenció területi és időbeli hatálya már tágabb, véleménye szerint a mai migrációhullámokra nem alkalmazható. Sem háború, sem polgárháború, sem rossz életviszonyok, vagy gazdasági okok nem jogosítanak fel a menedékjoggal élni, az egyezmény 1951-ben egészen más politikai feltételek mellett, más céllal jött létre, és ma már nem használatos. A nemzetközi jogász szerint a konvenció felmondása nemcsak megfelelne nemcsak a politikai és jogi adottságoknak, hanem megakadályozná, hogy hamis ígéretekkel csalogassák a migránsokat. Mint hozzáteszi, azt is megakadályozná, hogy a politikusok a jogi helyzetről való tudatlanságuk miatt állandóan figyelmeztessenek az egyezmény betartására.
Akik betartják a nemzetközi jogot
Mint hangsúlyozza, a szubszidiális védelem nemzetközi definíciója és kötelezettségének hiánya miatt a bevándorlók befogadása kizárólagosan a tagállamok kompetenciájába esik. Ezen a 2011/95/EU irányelve sem változtat, amely a menedékjogi egyezményt azokra a személyekre akarja kibővíteni, akik nem esnek az egyezmény alá. Barki véleménye szerint ez az irányelv jogellenes és nem is érvényes minden tagállamban (Nagy- Britannia, Írország, Dánia). Mint Barki Timmermansnak írja, ahelyett, hogy a jogos kritikákat ignorálják, és ahelyett, hogy azokat rendszabályozzák meg, akik betartják a jogot, szükséges lenne a „szabadság, biztonság és jog területét“ az EU- ban nemcsak megígérni, hanem meg is kell valósítani, annak előre haladó bomlását megakadályozni. Megjegyezte, nem ártana komolyan venni olyan meghatározó szakvéleményeket, mint Udo di Fabio jogászét.
1956 példája ihlette a nemzeti önrendelkezés jogát
Barki levelében arról is ír, a magyar forradalomnak nemzetközi jogi következményei is voltak, impulzust adott többek köt a Genfi Menekültügyi Konvenció körének időbeli és területi bővítéséhez. Hozzáteszi, az 1956-os forradalom a II. világháború utáni Európában az első nagy harc volt az önrendelkezésért, és hozzájárult ahhoz, hogy 1966-ban felvették az önrendelkezési jogot az ENSZ Emberi Jogi Paktum I. cikkelyébe, ezzel az önrendelkezési jog nemcsak nemzetközi alapelv, hanem kötelező nemzetközi norma lett. Mint fogalmaz, ez a jog fogalmazza meg, hogy „a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket“, amely minden demokratikus jogrend alapja kell, hogy legyen.
Ehhez képest az önrendelkezés alapvető jogát Barki véleménye szerint világszerte semmibe veszik, mikor előnyben részesítik a hatalmat a jog előtt, és ebben az Európai sem kivétel. Mint fogalmaz, az önrendelkezési jog megvetése az oka a világon minden regionális konfliktusnak – a második kötelező nemzetközi normával, az erőszak tilalmával együtt – a menedékáradatoknak is az oka.
A népek önrendelkezési jogának a tiszteletben tartása, amely az államok szuverenitásával elválaszthatatlanul összetartozik, a jog és a szabadság és ezzel a béke alapfeltétele. Ez az Európai Unióban is érvényes kell hogy legyen, ha az Európai Unió a jövőben is fenn akar maradni.
hangsúlyozza Eva Maria Barki.
Forrás: MTI/dr. Eva Maria Barki nyílt levele; fotó: magyartudat.com
Joshgömb
2017-07-21 at 23:33
Jeremy Corbyn , Juncker és Timmermans Soros Györggyel együtt minimum életfogytig tartó szabadságvesztést érdemel-nek!! Az összes muszlimot kivágni Európából, mivel minden Európában levő, és idejövő iszlámhívő potenciális terrorista!!
Tom bácsi
2017-07-11 at 14:08
Pusztán csak annak okán, hogy ez a féreg timmermans nem átallotta 1956 hőseit ehhez az élősködő, elállatiasodott hordához hasonlítani, örök időkre ki kellene utasítani Magyarország területéről, méghozzá fejvesztés terhe mellett.
Városi József
2017-07-11 at 12:36
Timmi, Junki, Sori stb óvodás-szintű nyafkázása és padlóhisztije az 1956-os menekültek ügyét bekavarni a mostani illágális migráció és beözönlés végtelennek tűnő folyamatába! 1956-ban a forradalmunk leverése miatt a menekültjeink keresztény gyökerű kultúrákba érkeztek és senkit nem akartak más vallásra kényszeríteni, sőt később integrálódni tudtak, az iszlám erre képtelen!.
Ja, és még egy fontos üzenet a Brüsszel-ovisoknak: az 1956-os magyar menekültek pár hét alatt megérkeztek, azután vége lett, mert jött a vörös határzár! Most az illegális migráció már 2,5 éve tart és mikor lesz vége?
Ferenc
2017-07-11 at 09:18
Több ilyen kéne, bár egy anarcholibernyák tetünek falra hányt borsó.
Kati
2017-07-11 at 09:00
De miért csak egy jogász van a gáton? Mindenki fél? Én nem értem miért csak a Közép-Kelet Europaiakban van elég kiállás…. Nyugat -Európa intellektuális vezéralakjait mind megvették….vagy elhülyitették…vagy megfélemlitették.
Most is gözerövel folyik az elmék áthangolása itt, az Egyesült Királyságban is, ha felismered- megmenekülhetsz, ha nem, bolyonghatsz a mások által kreált ködös realitásban.
Füge
2017-07-11 at 08:17
Ez a Timmer… féle bagázs a saját sza..ába fog elbukni. Minden megnyilvánulásuk a hazugságaikat leplezi le.
Klárika
2017-07-10 at 23:03
Nem jogászként, csak mint laikus érdeklödö és elég sokat olvasó, úgy tudom, hogy kormányok szintjén nincs ilyen és nem is lehetnek használatosak ilyen érvek: mint erkölcs, jó vagy nemes, stb. Max. diplomata nyelven.
Egy ország kormányának biztosítania kell a polgárjogi lakósságának megélhetöségét, a biztonságát, a rendet, a függetlenséget, adott esetben meghatározni a felvállalható terhek nagyságát. Mindezt a modernebb idökben nyilván azáltal, hogy a bölcsen és lehetöleg egyértelmüen fogalmazott alkotmány (alaptörvény) alapján dönt a kritikus helyzetekben.
Természetesen, nem a más kárára, de a saját, indokolatlan kárára sem.
Menekültekkel, bevándorlókkal foglalkoznak a nagy szervezetek, ENSz , nem tudom pontosan, de nem hallottam határtalan számú, éveken keresztül folyó, kötelezö felvételekröl a különbözö országokban. A négyzetkilométerek adottak, a lakósság sürüsége szintén, az adó és a vám általi bevételek úgyszintén. Ezeken a kereteken belül kell egy kormánynak gazdálkodnia.
Az elöállított krízises állapotok hivatalosan nem voltak ismertek a jelenlegi alkotmányok megfogalmazása idején. Az sem, hogy a világ annyira le fog liberalizálódni, hogy magánszemélyek befolyásolhatnák kormányok politikáját, vagy karitatív, vagy (ún. karitatív) szervezetek tehetnék ugyanazt, „jó és nemes szándékok“ vezette.
Aki pedig ennek a szemfényvesztésnek nem döl be, az rasszista és gyülölködö.
Mindaz ami lehet, hogy nem tetszik, nem értek vele egyet, a számomra idegen, ismeretlen, ellenszenves vagy nem kérek belöle, mindarra ma csak egyetlen szó, kifejezés ásta be magát a közhasználatba: A Gyülölet.
A Junker féle „humanitárius“ bla-bla mellett akkora gazdasági érdekek és akkora nyerészkedö ipar, nyerészkedö pénzügyi befektetések alakultak ki a népvándoroltatási folyamat mentén amivel nem egyszerü elbánni. Az „érdemleges“ és megmaradni akaró politikusi társaság ezen a hálón függ, kiszolgáltatja magát a hálót szövö kétlábú pókoknak, akik a hálóban fennakadtakból élnek, gazdagodnak és tovább szöhetik a hálójukat. Erröl mégcsak nem is esik hangosan szó, az idézett jogásznö is diplomáciával kezd.
Alex
2017-07-10 at 22:59
Soha senki nem meri kijelenteni, hogy itt máskép kellene gondolkodni. 1956-ban egy európai ország fehérbőrű lakói elmenekültek a szomszédos európai országban amelyet akkoriban túlnyomórészt szintén fehérbőrű, keresztény gyökerekkel rendelkező emberek laktak. Most az idegen kontinensekről beáramló civilizálatlan tömeg, rengeteg kőbunkó fekete, stb. és rengeteg erőszakos muszlim nyomult be Európába, holott senki sem kergette idáig őket. Sajnáljuk, de ők nem közénk valók!
Klárika
2017-07-10 at 22:58
Nem ennek a Timmermannsnak kellene felvezetnie az összes pride felvonulást?
zia
2017-07-10 at 19:28
Hollandiáról még csak nem is álmodtak amikor a keresztény Magyar királyság már századok óta létezett itt Európa közepén. Ennyit azért tudhatna Timmermans. Ha nem tudja akkor valamelyik magyar(!) EU parlamenti képviselő felvilágosíthatná.
olszal
2017-07-10 at 18:07
Ki az a Timmermans nevű biboldó? Ja, akit éppen homlokon csókol a másik bőrhiányos galíciai menekült?