Karácsony misztikus látomása - Svéd Szent Brigitta emlékezete
Svéd Szent Brigitta (sz. Birgitta Birgersdotter, 1303 – 1373. július 23.) svéd szent és misztikus, a Brigitta-rend alapítója, Svéd Szent Katalin anyja volt. Az egyetlen svéd, akit katolikus pápa avatott szentté, Európa hat védőszentjének egyike. Látomásai, melyek gyerekkora óta megjelentek neki hatalmas hatást gyakoroltak a reneszánsz művészetre, így mindnyájunk karácsonyi képeslapjain visszaköszönnek a svéd misztikus szavai.
SZILÁGYI ANDRÁS - NULLAHATEGY
Ki volt Szent Brigitta?
Apja, Birger Persson, Uppland kormányzója, az ország egyik leggazdagabb földbirtokosa volt. Anyja szintén arisztokrata érkezett, a korabeli svéd királyok rokona volt. Brigitta – hasonlóan Árpádházi Szent Erzsébethez - dinasztikus házasság keretében, tizenhárom évesen feleségül ment Ulf Gudmarssonhoz, Närke urához. Nyolc gyermekük: négy fiuk és négy lányuk született, köztük Svédország másik nagy szentje, Szent Katalin. Minden gyermeke megérte a felnőttkort, ami akkoriban szokatlannak minősült, s már ekkor isteni csodának tartották. Története abban is hasonlít a magyar szenthez, Erzsébethez, hogy már úrnőként széles körben tisztelték jótékonyságát, és – szintén hasonlóan Árpádházi Szent Erzsébethez - férjére is nagy hatással volt vallásosságával, akit 1341–1343 közt Santiago de Compostelába is elvitt zarándokútra.
A következő évben, 1344-ben azonban férje meghalt, így Brigitta, immár özvegyként életét teljesen a hitnek szentelte. 1350-ben Rómába ment, hogy elismertesse az általa alapított Brigitta-rendet, de azt csak 20 év múlva ismerte el VI. Orbán pápa. Nem tért vissza hazájába, az Örök Városban maradt. Az 1370-es évekre Brigitta már nagy közkedveltségnek örvendett Rómában híres jó cselekedetei miatt. 1378- ben Rómában temették el, de később hamvait leánya, Katalin földi maradványai mellé, Svédországba, Vadstenába szállították. 1391-ben IX. Bonifác pápa avatta szentté, 1436-ban a bázeli zsinat pedig hitelesítette addigra már széles körben ismert látomásait. Innentől használhatták azokat szabadon képeik ikonográfiájához a művészek, de ez nem jelenti azt, hogy e dátum előtt már ne alkalmazták volna azokat.
A látomások.
Brigitta első látomásait gyerekkorában kapta. Házas asszonyként és később apácaként egyre sűrűbb gyakorisággal voltak „elragadtatásai”, amiket aztán „Revelationes coelestes - Mennyei revelációk” címmel Brigitta gyóntatója rendezett kötetté a Szent és egy kanonok segítségével és a XIV .század egyik nagy „bestsellere” lett. Látomásai Krisztus születéséről különösen nagy hatást gyakoroltak művészeti ábrázolásokra, mert rendkívül érzékletes leírásokat tartalmaztak. Brigittának köszönhetjük azokat a ma már a karácsonyi képeslapokon lévő elemeket, miszerint a földön fekvő gyermek Jézus testéből árad a fény, illetve, hogy a képen „beköszön” Jézus „igazi” apja: az Atyaisten alakja is. A festészetre hasonlóan nagy hatást gyakoroltak a Tisztítótűzről és a Végítéletről szóló látomásai, amelyek például Hieronymus Bosch sokat idézett képein is visszaköszönnek.
„... A Szűz lent térdelt nagy tisztelettel, imádságra készülvén és hátát a jászolnak fordította. …És miközben ott volt az imádságban, láttam, ahogy a gyermek a méhében egyszer csak megmozdul, és hirtelen, egy pillanat alatt adott életet fiának, akiből olyan kimondhatatlan fény és pompa sugárzott, hogy a Nap sem volt hasonlítható hozzá, és elhomályosított ama gyertya fényét is, amit Szent József tett oda, hogy egyáltalán bármily fény legyen. Az isteni fény azonban megsemmisített bármily anyagi világosságot, mint amilyen a gyertya..... Láttam a Dicsőséges Csecsemő t, ahogy ott feküdt a földön, meztelenül és ragyogón. A teste tiszta volt bármiféle portól és a szennytől. Aztán hallottam még az angyalok énekét, amely a csodálatos édességgel szólt és nagyon szép volt ...”
Szent Brigitta utóélete
A XVI. században Svédország a protestantizmus útjára lépett, hasonlóan egész Észak Európához, ahol kultusza a leginkább elterjedt volt. Emiatt – alig 120 évvel halála után – kultusza elsorvadt, a neki szentelt templomok többsége protestáns templom lett. A katolikus egyház számára is hosszú évszázadokra „elveszett” a késő gótikus kor nagy misztikusa: a következő évszázadok számára nem volt túl érdekes egy meghaladott és „sötétnek” tekintett kor szentje. A tridenti zsinatot követően, a vallásháborúk korában a mártírok, katonaszentek voltak népszerűek, egy jótékony apáca misztikus feljegyzései és emlékezete nem volt meghatározó.: Nem is csoda, hogy Szent Brigitta neve legközelebb a rokokó kor végén kerül elő 1740-ben XII. Kelemen pápa jóváhagyásával és ajánlásával kiadják az úgynevezett „Szent Brigitta kilencedet” amolyan kegyes irodalomként a katolikus úria asszonyok lelki olvasmányaként. Az irodalomban ekkor virágzó szentimentalizmus, és a bontakozó „Sturm und Drang” romantikája már megfelelő talaj Brigitta szép, életteli misztikus beszámolóihoz. 1999-ben II. János Pál pápa Brigittát Európa védőszentjei közé emelte. Európa hat védőszentjének egyike, a másik öt Nursiai Szent Benedek, Szent Cirill és Metód, Sziénai Szent Katalin és a Holokauszt áldozata, Keresztes Szent Terézia Benedikta (Edith Stein).
Az ereklye rejtélye
Hazájában, a protestáns Svédországban 2002-ben - a szent születésének 700.-ik évfordulója előtt került Szent Brigitta neve újra a hírbeszámolók közé. Ez évben Vadstena város plébániájára, ahol a hagyomány szerint maradványait őrizték, egy törvényszéki patológust rendeltek ki, hogy igazolja két , ott őrzött koponya eredetét. A svéd krónikák szerint 1645-ben holland tolvajok ellopták Szent Brigitta relikviáit eredeti nyughelyükről. Csakhogy a kriptában három koponyát őriztek, így kettő továbbra is Svédországban maradt. A hagyomány ezeket anyja és lánya: Szent Brigitta és Szent Katalin koponyáinak tartja. Azt már 1950-ben tudományosan igazolták, hogy egy 50-55 és egy 60-70 éves nő földi maradványai. A 2002-es vizsgálat azonban csalódást okozott: a mitokondriális DNS vizsgálat nem igazolta vissza a két koponya közötti rokonságot. Ezen túl – mint kiderült – a két koponya közt majd 200 év korkülönbség is van, tehát kizárt, hogy valóban Brigitta és Katalin relikviái legyenek. A vizsgálatot végző professzor szerint a korabeli szerzetesek hal diétája miatt, aminek a hatása a magas víztárolás a csontokban, a pontos kor megállapítása nehéz ugyan, de az idősebb koponya akár lehet 14. századi is, tehát Szent Brigitta ereklyéje.
