Elfeledett lemezek: Éljen a vörös tigris, a vadkutya és a keselyű megbonthatatlan barátsága!

Míg az utóbbi napokban a madár hátán potyázó menyét volt a webes univerzum házi kedvence, addig 1988-ban a keselyű, a vadkutya és a vörös tigris megbonthatatlan barátsága tartotta izgalomban a rockerek népét.

PZL - Nullahategy

Történt régen, valamikor 1988-ban, hogy a mostanában ufóhívő Pataky Attis a melós overálját strassz kövekkel felspécizett, márványkoptatott farmerdzsekire cserélte. De a gardrób frissítése közben előkerült a munkás bakancsa is, és megtalálta régi kertésznadrágja zsebében Slamó telefonszámát. Felhívta hát, hogy vegyék fel újra a hármas Edda lemezre szánt, kicenzúrázott dalokat, ha már úgyis a nyakukon volt a rendszerváltás.

Ha hivatalos Edda-lemezként fogjuk fel a Pataky-Slamovits albumot, akkor ez a zenekar kilencedik LP-je, és egyben az egyetlen lemeze, amelyik soha nem jelent meg CD-n. Pedig ezen van az Edda Művek történetének egyik legfontosabb száma, az Engedjetek saját utamon című szerzemény, amit 1980-ban, 1981-ben és 1983-ban is kirostált a sanzonbizottság. Kulcsdal, ahogy szintén fontos szám az 1982-es Elektromos szemek is, amely a rendszerváltás előtti Edda-korpusz egyik legmerészebb, leginkább társadalomkritikus felvétele. („A hatalom szolgáinak jelvényét hordom… Agyamba táplálják, mikor mit mondjak”).

Felfoghatjuk-e az albumot afféle B-oldalas dalok gyűjteményének? Kétségtelen, hogy vannak kevésbé sikerült felvételek (Vadkutya, Ivódal, Maybe), de az Engedjetek mellett ott van a Királyok és szolgák, aJár a füstben a halál, és az 1982 májusában, a Popmajális című koncerten rögzített Vörös tigris is, ami megjelent az 1,2,3 Start című lemezsorozat első kiadványán.

Érdekes játék lehetne, hogy a vérszegény, 1983-ban publikált hármas Edda-lemez jobb számaiból, és a Pataky-Slamovits albumon megjelent emblematikus dalokból össze tudnánk-e állítani egy „ideális Edda-lemezt”, ami méltó lenne a platina státuszú első két albumhoz?

A „roncstelepes”, hármas sorszámú munkáról „kikölcsönöznénk” az Oh, azok az éjszakák-at, az Érzés-t, a Rossz állapot-ot, a Fekete élmény-t és a Játék véget ér-t című számokat, és ehhez hozzágombolnánk az Engedjetek saját utamon-t, az Elektromos szemek-et és a szintén Popmajálison rögzített Micsoda komédiá-t, akkor tényleg egy „méltó” hármas lemezt szerkesztettünk.

Viszont az 1988-ban megjelent kvázi Edda-lemez (Pataky, Slamovits, Gömöry, Donászy és Pethő közös munkája) megzavarta a rajongókat, akik azt hitték, hogy van visszaút Miskolcra, Slamó Déryné utcai lakásához, de a fiatal srácokból verbuvált új Edda másik utat akart választani, azt, ami Amerikába vitte őket.

Amikor Attis számára kiderült, hogy a rajongók nagy része még mindig az úgynevezett bakancsos Eddáról fantáziál, meg nem történtté nyilvánította a Pataky-Slamovits-féle albumot. A fanatikusok néha felrakják, miközben képzeletbeli Lutra albumukat lapozgatják, amelybe beragasztották a vadkutyát, a keselyűt és a vörös tigrist.

Pataky Slamovits
Hungaroton / Favorit
38 perc 8 szám
Kiadás éve: 1988