Belvárosi titkok: Ferencz József és az utolsó szög
Pest legrövidebb hídja máig legendák szimbóluma. A zöldes színben játszó szerkezet nemcsak a korabeli írókat ihlette meg. Az 1900-as évek elején a Főváros lakóinak többsége meg volt győződve arról, hogy Arany János „Hídavatás“ című verse az ominózus hídról szól, dacára annak, hogy a költemény akkor keletkezett, amikor a Ferenc József híd még a mérnökök álmaiban sem szerepelt.
BARTA ZSOLT - Nullahategy
1876 igazi ünnep volt a Főváros életében, hiszen ebben az esztendőben adták át a Margit hidat, amely nemcsak Pestet és Budát kötötte össze, hanem a Margit-szigetet is a fővároshoz „csatolta“. Egy évvel később, 1877-ben a Déli Összekötő Vasúti híd is átadásra került, így a Lánchíddal együtt már három helyen lehetett átkelni a Dunán. Hamarosan kiderült azonban, hogy a Főváros kénytelen újabb beruházásokban gondolkodni, így született meg egy negyedik híd ötlete, amely csökkenthette a napról-napra növekvő forgalmat.
A híd tervrajza
1893-ban a Kereskedelmi Minisztérium nemzetközi pályázatot írt ki az új híd megtervezésére és kivitelezésére. A 74 pályaműből Feketeházy János és Totth Róbert tervét választották ki annak ellenére, hogy a hidat nem a favorizált Eskü-térre (a mai Erzsébet híd pesti, akkor még nem létező hídfőjére), hanem a Fővám tér (akkoriban Mészáros utca) Duna-parti végére képzelték el. Illetve csak képzelték volna, hiszen a Mészáros utca akkoriban csupán a Lipót utcáig (mai Váci utca) tartott, így azt meg kellett hosszabbítani a Duna vonaláig. Ennek csupán egyetlen akadálya volt: az a bérház, ami a Mészáros utca végén terpeszkedett, így először azt kellett lebontani. A pillérek és a hídfők összesen másfél év alatt készültek el, a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára pedig időközben megkezdte a közel 5000 tonnás acélszerkezet gyártását és összeszerelését. A rácsos fémszerkezetet úgy alkották meg, hogy az akkori kor legdivatosabb típusára, a függőhídra emlékeztessen. A kapuzatok építészeti megoldását Nagy Virgil vállalta el, ezeket végül a magyar címer és két-két turulmadár díszítette. Az új híd korszerű világítást kapott, éjszakánként elektromos és gázlámpák világították meg a zöldre festett építményt.
Épül a Ferenc József-híd
A rekord gyorsasággal elkészült híd, mely egyben a legrövidebb, 334 méter hosszúsággal dicsekedhetett, felavatása az 1896-os Milleniumi Ünnepségek egyik kiemelkedő eseménye volt. Október 4-én, az átadási ceremónián személyesen maga Ferenc József császár verte be az utolsó szöget a helyére. Illetve a császári fenség egy, a pesti oldalon álló sátorba ment be, ahol megnyomta azt a gombot, ami odakint egy 45 tonnás kalapácsot hozott lendületbe, amely egyetlen ütéssel a helyére ütötte az F.J. monogrammal ellátott ezüst szegecset.
Egy igazi hídavatás
A császári szög egészen 1945-ig a helyén maradt, akkor azonban lába kélt. A híd 1946-os helyreállítása után a híres szegecset egy alumínium szöggel pótolták, s biztos ami biztos, üvegből készült búrát emeltek fölé, ám hamarosan a pótszög is eltűnt. Ezt is pótolták még, azonban sokáig ez a szög sem maradt a helyén, így ma már csak az üvegbúra foglalata látható, a híd pesti hídfőjének déli részén.
A szög hűlt helye
A Ferenc Józsefről elnevezett híd hamar a fővárosiak kedvelt helyévé vált, többek között azért is, mert rácsos szerkezete miatt viszonylag könnyen fel lehetett mászni rá, egészen a turulig, így nemcsak a kíváncsi budapestiek, hanem az öngyilkosjelöltek is előszeretettel vették igénybe az 1946 után Szabadság hídnak elnevezett átkelő különleges adottságait. Legalábbis erről szólnak azok a legendák, amelyek ma is izgalommal vegyes áhitatot váltanak ki azokból, akik megpillantják a Dunán méltóságteljesen átívelő zöld hidat.
A negyvenes évek...
Képek forrása: fortepan.hu
