Pesti Srácok

Szeretkezések, férfi múzsák és táltosok (VIDEÓVAL)

Varga Klára lehetett volna színésznő, de úgy alakult, hogy inkább mesélő lett. Az odáig vezető úton sok újságcikket írt, majd egy súlyos pillanatban mindent félretett, és nekifogott első regényének. Senki nem szeretne olyan pillanatot mint az övé volt: kedvese halála után, egzisztenciális csőd közepette. Egy mesemondó, továbbá Hamvas Béla, valamint az életbe vetett hite segítette tovább.

VIG GYÖRGY- Nullahategy.hu

Varga Klára régóta szelídíti a szavakat. Közben persze főzött reneszánsz lakomát, dolgozott magazinoknál és napilapoknál, szeretett és bántott, győzött és alulmaradt, de a magyar nyelv bűvölete mindig áthatotta az életét. Küzdött, szőtte a sorsát szerelmekkel, munkákkal, csalódásokkal és győzelmekkel, ahogy mi mindannyian. Történt egyszer, nem is olyan rég, hogy minden összedőlni látszott körülötte. Tél volt, nagy hideg, munkája, szereleme nemigen akadt. Amikor dunamenti kis házában kikapcsolták a gázt, úgy döntött, akár írhatna is egy regényt. Nem baj, ha csak magának, de, még jobb, ha más is elolvassa. „Fenntartom a jogot magamnak, hogy vesztes legyek, hogy szenvedjek, és akár hülyét csináljak magamból. Hosszan, megfontoltan, emelt fővel. Ha nincs más, ami szebbé tehetné az életemet, és amiből megérthetném a világot meg magamat.” – írja a Múzsakarbantartási alapismeretek című első könyv alakban megjelent művében, amelynek írásához azon a reménytelennek tűnő napon kezdett hozzá a festői Dunakanyarban.

PestiSracok facebook image

Varga Klára első könyve felrúg minden trendi irodalmi rendet, csak belső szabályainak és szellemi mestereinek engedelmeskedik. Nem törődik azzal sem, hogy túl közel engedi magához az olvasót. A testi szerelemről is olyan szépen, vagy éppen nyers őszinteséggel mesél, mint a hétköznapi táltosokról, ahogy ezt mindig is tették a valódi mesélők. Tanárai közé számolja Pápainé Páhy Emmát, a karcsai mesemondót éppúgy, mint Hamvas Bélát a huszadik századi magyar, és talán a világirodalom egyik legnagyobb gondolkodóját. Magát kortárs népi mesemondónak tartja, és pont nem érdekli, ha a felkent irodalmárok nem tudnak mit kezdeni a szövegeivel. Neki elég, ha őszinték, igazak, és eljutnak az erre fogékony olvasók szívéhez.

Múzsái – ötről mesél – mind férfiak. Van köztük halott, más hűtlennek bizonyult, de mindegyik fontos. Miközben őket idézve feltárja saját titkos világát, számvetés, gyász és mindent lebíró, a természet erejét idéző élni akarás rajzolódik ki múzsakarbantartási kézikönyvéből.

Ha valaki érteni szeretné a világot, és nem üzleti szempontú, féligazságokkal ügynökölő internetes szakértők véleményére kíváncsi, akkor olvassa el első könyvét, melyet ezzel a mondattal fejez be: „ …addig megyünk, amíg föl nem jutunk a hegyre, és ha bujkálunk egymás elől, akkor is csak egyre közelebb jutunk egymáshoz, mert nincsen olyan hely több a világon, ahová mi vágyakozunk, csak az az egy.”

A videót készítette: Vig György és Dohi Gabriella

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.