A jövő elkezdődött a gibsoni periférián

Magyarul is olvasható William Gibson új regénye, A periféria, maximális fordulatszámon pörög a cool mérőóra. Ennek tiszteletére egy ún. bookselfie-t, egy „könyvespolc portrét” készítettünk. Ha már vannak, akik a közösségi oldalakon a könyvespolcukat fotózzák, miért ne használhatnánk mi is a jövőt, akkor, amikor a jövő egyik tervezőjének legújabb könyvét vesszük tűz alá.

PZL - Nullahategy

A jövő köztudomásúlag akkor kezdődött, amikor William Gibson megjósolta. A mai webes univerzumának szókészletét, vízióit jórészt Gibsontól vettünk át, tehát a Kanadába emigrált szerző az internet Kazinczyja is egyben. Rápillantunk a nagy magyar cyberpunk könyvespolcra, miközben leltárba vesszük Gibson arzenáljának legfontosabb műholdjait, hordozórakétáit és szervereit. Legújabb, A periféria című könyvével kezdünk, aztán kiválasztunk tetszőlegesen néhány regényt, az Izzó krómot, majd a kultikus Sprawl-trilógia könyveit (Neurománcer, Számáló nullára, Mona Lisa Overdrive), hogy aztán megérkezzünk a perifériára, oda, ahol a jövő elkezdődött.

Gibson A perifériával visszatért a sci-fi zsánerű prózához. A közeljövő szoció-brutális Amerikájában járunk, ahol a tökéletes helyettes, Flynne Fisher, az egykori harci felderítő beugrik, hogy bátyja helyett a virtuális biztonsági őr legyen egy multiplayer játékban. Paparazzo drónokra vadászva szemtanúja lesz egy gyilkosságnak. Miközben menekül a drogokkal dekorált világból, telefonálnak neki a jövőből, ahol egy ökológiai és társadalmi armageddon a föld népességének nagy részét elpusztította. A túlélők gazdagok, akik nanotechnológiának köszönhetően újra összerakták az atomjaira esett világot, miközben ők maguk teljesen szétestek.

A történet másik szélcsatornájában Wilf Netherton, a híres publicista ún. csonkokba botlik, amelyek a világ régi alakmásai. Ezek az alternatív múltak privát szálakon hurkolódnak, formálódnak, és bármilyen történelmi kulissza formáját felvehetik. Wilf és Flynne aztán egymás világába át és átjárva indulnak a gyilkosok nyomába.

Gibson könyve remekül megkonstruált univerzum, még akkor is az, ha a regényből kilúgozta a nyelvteremtő lírát, amely a Sprawl-trilógia számítógépes szlengjéből gyúrt költészetét jellemezte. Ezúttal „úgy rakta fel” az atmoszférát, mintha forgatókönyvet írt volna. A kelleténél többet bízott a képzeletbeli rendezőre, azaz az olvasóra. A realista hatású könyv tele van humanista gesztusokkal, „emberi modulokkal”, barátsággal, együttérzéssel, amin leginkább a katasztrófa sci-fihez szokott rajongóknak lepődnek majd meg. Akik szeretnek fantáziálni bérgyilkos robotokról, harci drónokról, nanobotokról, 3D-s nyomtatók új generációjáról, azok örömmel olvassák majd a politikai thriller kulisszavilágából is merítő humanista cyberpunk regényt.

VISSZA A JÖVŐBE

Az Izzó króm 1986-ban megjelent novelláskötet, nagyrészt Gibson írásait, illetve más írókkal együtt kreált elbeszéléseit tartalmazza. Magyarországon a Valhalla Páholy publikálta 1995-ben, akkor még kizárólag klubtagoknak. Később mindenki számára elérhetővé tették, más borítóval. A közeljövő neon rúnáktól fénylő, mocskos világában játszódó írások már előlegezik a Neurománc nyelvi újításait, a kíbertér és a virtuális valóság helyrajzi számait, de Gibson megteremti magát a hacker karakterét is.

Neurománc „A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején.” A mondat a popkultúra egyik legtöbbet idézett sora, a Nebula-díjas Neurománc, a cyberpunk irodalom fő művének nyitómondata. A Gibson első regénye - a Sprawl-trilógia első kötete -1984-ben jelent meg, magyarul nyolc év múlva, 1992 tavaszán. A könyv főhőse Case, a kisstílű szélhámos hacker Chiba City disztópikus alvilágában átvágta megrendelőit, ezért központi idegrendszerét megmérgezték orosz gombaméreggel, hogy ne tudja használni az agya és a számítógép közötti interfészt, hogy ne beléphessen be a cybertérbe. A lecsúszott, drogos Case-t Molly, az utcai szamuráj menti meg, hogy egy zugklinikán folytatódjon a jövő. A Neurománc a populáris kultúra egyik alapműve, felmérhetetlen a hatása a filmművészetre, az irodalomra és a popzenére is.

Számlázó nullára (Neurománc 2.) Turner BMW-je alatt pokolgép robbant Új-Delhiben, ami és szétroncsolta a testét, de ügynökének hála, mégsem halt meg. Visszatért, hogy elraboljon egy tudóst anyavállalatától… A nyolcvanas évek komputeres szlengjét, a popkultúra és a trendmagazinok nyelvét összefésülő könyv inkább lírai látomás, mintsem klasszikus történet, mégis kihagyhatatlan.

Mona Lisa Overdrive A kétezres években, vagy inkább az örök alternatív jelenben, amikor a megakorporációk jelölik ki sivár ünnepeinket, az ennél is sivárabb hétköznapjainkat, megismerünk egy magányos lányt. A westernfilmek és a hard boiled krimik dramaturgiáját kifordító indusztriális westernben új értelmet nyer a halál. Az 1988-ban publikált Mona Lisa Overdrive-ban William Gibsonnal együtt alkothatunk privát univerzumokat, emlékezettömböket, új történelmi konstrukciókat, poszt-apokaliptikus fantáziákat, beteljesítve a híres jóslatot: "A jövő itt van, és sosem ér véget."