Pesti Srácok

A kubai Odüsszeusz Budapestre érkezett

Évtizedek távlatából nézve kinek jobb: annak, aki elmegy, vagy annak, aki ott marad egy diktatúrában? Ki ítélkezhet, és ki ítéltethet? Félelemből hozott döntéseinket, vagy soha meg nem hozott döntéseinket mennyire igazolja az idő? Ezeket a kérdéseket feszegeti Laurent Cantet, francia rendező filmje.

ZALKA SZILVIA - Nullahategy

Amit, mellesleg, fogalmam sincs, hogy hogyan, de egészében Kubában forgattak, és egyetlen, a forgatás rendszer-kompatibilis mivoltát figyelgető elvtárs sem lóg be a képbe. „A félelem, az egy kibaszott dolog”, mondja a film közepe táján öt barát közül az egyik. Azért jönnek össze egy kellően lepukkant havannai tetőteraszon, hogy megünnepeljék 16 éve emigrált barátjuk látogatását. A film eredeti címe egyébként Visszatérés Ithakába. Már itt gyanút foghatunk, és hát amúgy is, a Gyertyák csonkig égnek is beficcen, lesz itt még asztalborítás, sorstragédia, titok felfedése, akármi. És lesz is.

PestiSracok facebook image

Kiderül, hogy igazából senkinek sem kerekedett úgy a sorsa, ahogy azt szerette volna: az íróból üzletember lett, a festőből alkoholista, a mérnökből autószerelő, az orvosnőből keserű anya, és még az egyetlen kiugró sem boldog, mert vissza akar térni, végleg. Na, itt borulnak az elmék, és végre felszínre kerülnek a régi, félelemmel átszőtt helyzetek.

Fiatalkori álmaikat kérik számon egymáson az ötven felett járó szereplők, akik igazából saját maguknak tesznek ezzel szemrehányást. Az egyetlen ember, aki még nem őrült bele az egészbe, épp az a fekete mérnök, aki a nyígó barátok közül talán a legrosszabb anyagi körülmények között él. Az ő személye hordozza a hitet, ezért nem vágunk eret a film 51. percénél.

3 Havannai-éjszaka-7-1024x576

Hozzáteszem, a tenger ennyire még nem volt mellőzött szereplője talán egyetlen kubai filmnek sem. A Havannai éjszaka konkrétan egy óbudai panel nappalijában is játszódhatna – Borsos Miklós rézkarccal a Gabi heverő fölött -, akkor is hiteles lenne.

A diktatúra hibáztatása, a fiatalság-tehetség elvesztegetése - minden illeszkedő mondat - elhangzik, mégis, valahogy hullámzó a ritmus: hol le se tudja venni az ember a szemét a vászonról, hol elkalandozik. A hazatelepülni vágyó főszereplő végül benyögi a csattanót, de a sokat megélt kubaiaknak csak mérsékelten szakad le az arca - így megy ez.

Aztán jön a havannai hajnal, és minden halad tovább: mállanak a falak, teregetnek az asszonyok, dudálnak az ötvenes években otthagyott kocsik. Az öregeknek, ott a tetőn, megadatik a katarzis, nekünk meg a kérdés, hogy vajon kivel, hol és hány év múlva kezdünk bele mi is az ilyesfajta beszélgetésekbe.

Havannai éjszaka

francia-spanyol filmdráma

95 perc

Rendezte: Laurent Cantet

Szereplők: Pedro Julio Díaz Ferran, Andrea Doimeadios, Fernando Hechevarria

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.