Pesti Srácok

Elhunyt A bádogdob Nobel- díjas írója

Günter Grass 1927. október 16-án született a lengyelországi Gdanskban (Danzig), a Német Birodalom területén. Fiatalkora, a második világháború eseményei mély nyomokat hagytak benne, tapasztalatai regényeiben is megjelennek: hangsúlyos témái a bűn, a nemzetiszocializmus, illetve emberek, népcsoportok életének összefonódásai. Pályafutását szobrászként és grafikusként kezdte, képzőművészeti tevékenységével párhuzamosan kezdett írással is foglalkozni.

Grass a második világháborúban az SS-ben, a náci párt fegyveres alakulatában szolgált. Erről először 2006-ban beszélt nyilvánosan, és ezt az időszakot dolgozza fel a Hagymahántás közben című 2006-os kötete. Indoklása szerint a nehéz családi helyzet elől menekült a fegyveres szolgálatba. 1945-ben a sziléziai frontra került, ahol megsebesült, majd 1945 májusában Marienbadnál elfogták, és egészen 1946. április 24-éig amerikai hadifogságban volt. Grass fogvatartóinak a hadifogság alatt a Waffen-SS tagjának vallotta magát. A Bad Aibling-i amerikai fogolytáborban együtt raboskodott Joseph Ratzingerrel, a későbbi XVI. Benedek pápával.

A háború után, 1948-tól 1952-ig rajzot és szobrászatot tanult a düsseldorfi művészeti akadémián. Szobrai és grafikái már kiállításokon jelentek meg, amikor elkezdett írni. Első regénye, az 1959-es Bádogdob rögtön elnyerte a Gruppe 47 nevű tekintélyes német irodalmi társaság díját és világhírűvé tette.

PestiSracok facebook image

Több tucat könyve jelent meg, művészi tevékenysége mellett a politikában is aktív szerepet vállalt. Baloldali értelmiségiként a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) támogatta, többször a párt országos választási kampányában is részt vett.

Grass 2014 januárjában jelentette be, hogy nem ír több regényt. "86 éves vagyok. Nem hiszem, hogy sikerülne még összehozni egy regényt" - mondta tavaly a Passauer Neue Zeitung című német lapnak. Günter Grass ekkoriban még arról beszélt, hogy nem hagy fel teljesen az alkotással, egy kórházi kezelés után a rajzhoz és az akvarellfestészethez tért vissza.

Utolsó prózai munkája, az A doboz című önéletrajzi regény 2008-ban jelent meg, legutóbbi könyve, a Tiszavirágok (Eintagsfliegen) című verseskötet pedig 2012-ben.

2005-ben Günter Grasst és Kertész Imrét egyszerre avatták életművükért a Freie Universität Berlin díszdoktorává. 1999-ben kapott irodalmi Nobel-díjat, 2009- ben Günter Grass Múzeumot alapítottak szülővárosában, Gdanskban.

Ajánljuk még

Az LMBTQ egy mentális betegség, de nem azért, amiért gondolnád

Magyar ugar 2024 április 5.
A vallási fanatizmus egy sötét örvény, amely magába szippantja az egyén józan eszét, és egy elképzelt világba taszítja őt, ahol a saját hite és meggyőződés az egyetlen elfogadható út. A fanatikusok gyakran úgy érzik, hogy a tudásuk (nézeteik) birtokában magasabb rendűek, mint mások. Még a légynek is képesek megmondani, hogy milyen irányba repüljön. A fanatikus számára nincs ellentétes vélemény, vagy más nézőpont. Olyanok, mint egy rosszul kalibrált robot a '80-as évek sci-fijeiből, aminek hiperérzékenyre állították a barát–ellenség felismerő rendszerét. Számukra csak a barát és az ellenség létezik. Az ilyen sötét fanatizmus pedig nemcsak a szellemi leépülést eredményezi, de tettekben is megmutatkozhat. És mielőtt még bárki félreértené: a vallási fanatizmushoz nem kell istenhit. Elég egy jól megkomponált, ellentmondást nem tűrő, totalitárius ideológia, ami fanatizálja a követőit. Ennek a totalitárius ideológiának esett áldozatául a magyar YouTube egyik közismert vloggere, SytheX.