Pesti Srácok

Elhunyt A bádogdob Nobel- díjas írója

Günter Grass 1927. október 16-án született a lengyelországi Gdanskban (Danzig), a Német Birodalom területén. Fiatalkora, a második világháború eseményei mély nyomokat hagytak benne, tapasztalatai regényeiben is megjelennek: hangsúlyos témái a bűn, a nemzetiszocializmus, illetve emberek, népcsoportok életének összefonódásai. Pályafutását szobrászként és grafikusként kezdte, képzőművészeti tevékenységével párhuzamosan kezdett írással is foglalkozni.

Grass a második világháborúban az SS-ben, a náci párt fegyveres alakulatában szolgált. Erről először 2006-ban beszélt nyilvánosan, és ezt az időszakot dolgozza fel a Hagymahántás közben című 2006-os kötete. Indoklása szerint a nehéz családi helyzet elől menekült a fegyveres szolgálatba. 1945-ben a sziléziai frontra került, ahol megsebesült, majd 1945 májusában Marienbadnál elfogták, és egészen 1946. április 24-éig amerikai hadifogságban volt. Grass fogvatartóinak a hadifogság alatt a Waffen-SS tagjának vallotta magát. A Bad Aibling-i amerikai fogolytáborban együtt raboskodott Joseph Ratzingerrel, a későbbi XVI. Benedek pápával.

A háború után, 1948-tól 1952-ig rajzot és szobrászatot tanult a düsseldorfi művészeti akadémián. Szobrai és grafikái már kiállításokon jelentek meg, amikor elkezdett írni. Első regénye, az 1959-es Bádogdob rögtön elnyerte a Gruppe 47 nevű tekintélyes német irodalmi társaság díját és világhírűvé tette.

PestiSracok facebook image

Több tucat könyve jelent meg, művészi tevékenysége mellett a politikában is aktív szerepet vállalt. Baloldali értelmiségiként a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) támogatta, többször a párt országos választási kampányában is részt vett.

Grass 2014 januárjában jelentette be, hogy nem ír több regényt. "86 éves vagyok. Nem hiszem, hogy sikerülne még összehozni egy regényt" - mondta tavaly a Passauer Neue Zeitung című német lapnak. Günter Grass ekkoriban még arról beszélt, hogy nem hagy fel teljesen az alkotással, egy kórházi kezelés után a rajzhoz és az akvarellfestészethez tért vissza.

Utolsó prózai munkája, az A doboz című önéletrajzi regény 2008-ban jelent meg, legutóbbi könyve, a Tiszavirágok (Eintagsfliegen) című verseskötet pedig 2012-ben.

2005-ben Günter Grasst és Kertész Imrét egyszerre avatták életművükért a Freie Universität Berlin díszdoktorává. 1999-ben kapott irodalmi Nobel-díjat, 2009- ben Günter Grass Múzeumot alapítottak szülővárosában, Gdanskban.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.