Örkény és Rejtő találkozása a Radnótiban

Honti Anikó, bolti eladó gyönyörű e-mailt kapott a Harrytől, aki békefenntartó a Szaharában, vagy legalábbis valahol nagyon messze, ahol moszlimok élnek, és sivatag is van. Anikó eladta a lakását, és egy alkoholista ex-angol tanárral fölült a repülőre, hogy megtalálja Harryt, akit meg kell menteni a négymillió dollárjával együtt. Tasnádi István P. Howard vagyis Rejtő Jenő hatása alatt írta a Spam operett szövegkönyvét a Radnóti Színház társulata számára.

VARGA KLÁRA - nullahategy

Azért fogalmazott így a színlapon is, mert „ mai rejtőt” kívánt írni, de úgy gondolja, hogy igazi rejtőt mégsem lehet, Tasnádit viszont igen, úgy, hogy mégis rejtős legyen. A nyitóképben a spamek fehér kezeslábasban gyűlnek, gyülekeznek, körbeveszik a naiv húspultos hölgyet (Kováts Adél), és addig-addig mágiáznak, énekelnek, táncolnak, amíg elhitetik Anikóval egyiküket.

Azt a spamet, amelyben bizonyos Harry kér segítséget az általa elásott négymillió amerikai dollár megmentéséhez. Hasonlót láttunk már Woody Allen Amit tudni akarsz a szexről… című filmjében, amikor a spermák rohangálnak ugyancsak fehér kezeslábasban, no de hát a továbbiakban is filmes és színházi idézetek következnek, úgyhogy törődjünk bele, sőt örüljünk neki.

Anikó egy levélváltás után útra kész, hiába tartaná vissza Tibor, a vele egy bérházban lakó lecsúszott angol tanár. Beszélgetésüket kihallgatja Feri (Adorjáni Bálint), az áruház szortiment menedzsere, s ő is csomagol, sőt burnuszt ölt barátjával (Rétfalvi Tamás) együtt.

Rudolf Péter rendezői szándéka, hogy a nézők lássanak „egy jó főiskolás előadást”. Miközben persze már egyetemen oktatják a színművészetet, a néző pedig már megint emlékezik. Egy Örkény bemutatót idéz benne a reptéri életkép, amelyben a székek csomagok is egyben, sőt a repülő ülései, és bármi lehet bármi, mint amikor a gyerekek játszanak. Bizony, a Pisti a vérzivatarban bemutatója is pont ilyen volt.

A repülési jelenetbe még Freddy Mercury is belekeveredett, méghozzá többszörös idézet formájában. Az utasok között pedig új arcokat látunk. Egy olyan régi MDF-es forma vidékfejlesztési államtitkárt a csuklójához láncolt aktatáskával (Gazsó György) és egy vadmacskaszerű csinibabát (Szávai Viktória). Az államtitkár szürkemarha spermát visz Bakuba, a vadmacska az elvált török férje után indult az elrabolt gyerekéért, vagy mégsem? Rejtő Jenő-i fordulatok következnek. De azért még mindig csak sejtelmünk van arról, hogy ki kicsoda valójában.

Az arab zsibárustól( Pál András) vásárolt autón Anikóék, és a másik kettős eljut az emitákhoz, akik hihetetlen, de magyarok, az egyetlen magyar törzs arrafelé, és legalább kétszázan vannak. Augurjuk, vagyis madárjósuk Csomós Mari, vagyis Réberné, Anikó egyik leghűségesebb vásárlója, aki jósnői mivoltában csibefasírtból jósol. A darab itt szürrealista fordulatot vesz, vagyis maradunk Örkénynél, maradunk Budapesten, de mégis a sivatagban vagyunk, és még jó messze saját magunktól. Anikónak lázálmai vannak, de lassacskán mégis megérkezik majd a valósághoz.

Ahogy jó színházban kell, mindenki kap a fejére barackot, meg fejsimogatást is. A nőkről az derül ki, hogy naivak, becsaphatók és túlzóak az elvárásaik, valahonnan messziről várják a boldogságot, és a férfit, aki elhozza nekik. A férfiak lepusztultak, de nem olyan rosszak, mint amilyennek látszanak. A fiatalok mohók, és a vesztükbe rohannak. A magyarok viccesek, álmodozók, gyűlölködők, és svindlizők, sámánkodók, de azért nem minden hülyeség, ami spiritualitás vagy hagyomány, vagy magyar dolog. Meg ez itt a hazánk. Itt a földünk, és itt kellene valamit kezdenünk egymással. Például szeretni egymást, bízni egymásban, segíteni, egymást, együtt mászni ki a lekvárból.

Kijönni az álmodozásból, mert talán a valóság is lehet jó, vagy legalább ígéretes. Vagy kezelhető, rendezhető. Még szerencse, hogy divatba jött a színpadon a szeretetet! Utoljára a nyolcvanas években, volt összetartozásféle, valami ilyen, amikor a színpadról lehet szeretni is, és gyengéden kritizálni is. Ez lehet rejtős, de lehet örkényes, sőt még Lázár Ervines is.És akkor még nem beszéltünk Dinyés Dániel zenéiről ( szintén tele zenei idézetekkel), Hajós András szövegeiről, amelyekből, még régi egy viccet is elénekelnek . „Feri a hegyről, aki beveri egyből.. ez a vicc poénja

A finálé dalában bántóan sok a prozódiai hiba. A zene elnyomja a szöveget, érteni nem lehet, de az jól hallható, hogy több sor is hangsúlybeli hibával indul. Kár, mert egyébként kiváló színészi produkciókat látunk, Pál Tamás vicces-kisstílű arabja, Csomós Mari csodás banyája, Gazsó körülményes és szemérmes államtitkárja, aki csak az állattenyésztéshez ért mind nagyszerű alakok A darabbal és a rendezéssel is elégedettek lehetünk, sőt Juronics Tamás koregráfiai is szépen símulnak az idézetektől míves eklektikába és a műfaji egységességbe. És föltámad, kortárs műfajjá, életérzéssé válik a Radnóti színpadán a felnőttmese-operett.

Fotók: Dömölky Dániel

Spam operett

Radnóti Színház

Írák: Tasnádi István - Dinyés Dániel - Hajós András

Rendezte: Rudolf Péter

Főbb szereplők: Kováts Adél, Schneider Zoltán, Gazsó György, Szávai Viktória, Csomós Mari