„Csontok, sírok, emberek“- Régészeti napok az Óbudai Múzeumban
Nincs is szebb annál -mondja a városi legenda- amikor a verőfényes napsugaras napon, az archeológus régi korok emlékeit ássa ki, s mélyen elgondolkodik, miközben a leleteket szemléli. Igen ám, de mit csinálnak a régészek télen, amikor rossz idő van? Az Óbudai Múzeum két napos rendezvényén most mindenki választ kaphat a kérdésre.
BARTA ZSOLT- Nullahategy
Május 29-én és 30-án Régészeti Napokat tartanak az Óbudai Múzeumban. A rendezvény természetesen nem egyedülálló, az ország harminc pontján rendeznek hasonló programokat a hét végén. A Nullahategy nem volt rest, bekukkantott a Múzeum „boszorkánykonyhájára“, s igyekezett minél többet megtudni a két napos rendezvényről.
A péntek elsősorban az iskolások, konkrétan az első- negyedik osztályosok számára tart meglepetéseket- Szeretnénk megmutatni nekik, mivel foglalkozik egy régész, és miért fontos ennek a szakmának a jelenléte- meséli Diamant Lívia, az Óbudai Múzeum múzeumpedagógusa és Benyóné, dr. Mojzsis Dóra, régész.
061 Tehát ásót, kapát ragadnak, és kiviszik a gyerekeket a mezőre? D.L. A foglalkozásokra a Múzeum falain belül kerül sor, de ez is lesz olyan izgalmas, mintha kimennénk velük valahova. Az első teremben szabályos feltárást hajtunk végre.
061 Feltörik a padlót? Mit szól ehhez majd a műemlékvédelem? D.L. A teremben homokot szórunk le, s abból fognak a gyerekek kiásni egy kerámiát. Ha ezzel megvagyunk, a rekonstrukció következik, hiszen a régészeti leletek nagy része hiányosan kerül ki a földből, s a szakemberek dolga, hogy kiegészítsék azokat. Majd ha ezzel is készen vagyunk, rajzolni fogunk, s itt a gyerekek elengedhetik a fantáziájukat, vagyis kiegészíthetik saját ötleteikkel a feltárt leletet.
061 Akkor ez komoly munkának ígérkezik.D.L. Igen, s miután szigorúan ellenőriztem at eredményt, átmegyünk a következő terembe, ahol egy „in situ“ feltárást szemlélhetnek meg a gyerekek. Itt valóban meg van bontva a padlózat, s három különböző történelmi korszakot lehet megtekinteni, látható, hogyan épülnek egymásra a városok. Ebben a teremben egyébként jutalom is várja a kis archeológusokat. Kezükbe adok egy eredeti, középkori edényt.
061 Ez a pillanat a felnőtteket is el szokta kápráztatni.D.L. Pontosan erről van szó. Amikor régi korok embereiről, kultúrájáról beszélünk, az abban a pillanatban válik valóban elképzelhetővé, amikor egy megfogható, megtapintható tárgyat tarthatnak a látogatók a kezükben. Ekkor válik élővé a múlt. A foglalkozás utolsó részében pedig, 3D-ben készült képeken tekintjük meg Óbuda középkori épületeinek rekonstrukcióit.
061 Szombaton régészeti sétára kerül sor. Mire számítson, aki rászánja magát?M.D. Tíz órakor indulunk a Szentlélek térről, a Múzeum előtt találkozunk. A körülbelül két órát igénybe vevő sétán Óbuda középkori emlékeit igyekszünk majd feleleveníteni. Megnézzük a hajdani Piacteret, s a mai is álló, XVI. századi, Ferenc Deák házát. Útba ejtjük a Ferences kolostor és a hozzá kapcsolódó templom romjait, a Piest Erzsébet által annyira kedvelt klarisszák kolostorának maradványait.
061 Buda vár is terítéken lesz?M.D. Igen, ha még állna, ám a történelem viharai elsodorták az egykori várat, s mára csak köveinek nagyon kevés darabja látható itt-ott. Tudnunk kell, hogy Óbuda eredetileg Buda néven szerepel, s csak miután megépül a máig álló Budai vár, azóta került az „Ó“ betű a városrész nevéhez. Ám az egykori várról számos leírás maradt, s ezek alapján, 3D-ben rekonstruálni lehetett a hajdani épületeket.
061 Sajnos azt nem lehet körüljárni. M.D. Valóban, ám a Múzeumban megtekinthető. Mint ahogy a pincében a XIV. századi, gótikus, Szűz Mária templom alapfalainak részletei is. De elmegyünk a Szent Péter és Pál főplébánia templomhoz is, hiszen az egykor itt álló, gótikus templomban temették el Antonio Bonfinit, Mátyás király történetíróját. Óbuda középkori emlékeinek nagy része sajnos eltűnt a történelem folyamán, éppen ezért én egy missziónak tartom, hogy népszerűsítem ezt a kort a látogatóknak.
Fotók: Óbudai Múzeum
