Pesti Srácok

Fúr-farag - Zoboki nekimegy a kormány elképzeléseinek, és ellenzi a vár teljes rekonstrukcióját

Mai szemmel nehezen elfogadható lenne, ha a Szent György térre visszaépülne a Hauszmann-kori nyugati házsor - vélekedett Zoboki Gábor építész a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építész Kamara által a vár rekonstrukciójáról szervezett konferencián hétfőn megtartott előadásában.

MTI

Honvéd 2Varga Ötvös Béla városfejlesztő közgazdász a KÖZTI által Vár25 címmel elkészített 2012-es stratégiai fejlesztési terv tanulságait foglalta össze. A koncepció szerint a Várnegyedben a következő huszonöt évben a városi és a polgári kultúra fellegvárát kell kialakítani két főtér (a Szent György tér és a Szentháromság tér) és egy főutca mentén. A Szent György tér nyugati oldalán lehetne egy magas presztízsű közgyűjtemény, de közintézmény is, például ide költözhetne az Alkotmánybíróság - vetette fel Varga Ötvös Béla. Zoboki Gábor történeti visszatekintésében hangsúlyozta, hogy a Szent György tér beépítése IV. Béla óta állandóan változott, ezért nehéz azt a kontúrt meghúzni, amelyhez alkalmazkodni lehetne. Ma rengeteg üres házhely található ott, de a középkorban három tömbsor állt a Szent György téren az északi zárófalig - jegyezte meg.

PestiSracok facebook image

Az építész szerint a 19. század végére olyan magas házsor jött létre a tér Tabán felőli oldalán, amelyet nehéz lenne mai szemmel elfogadni, a beépítésekkel ezért óvatosan kell bánni. Zoboki Gábor azt javasolta, hogy a palota A, B és C épületei előtti terasz ezért maradjon nyitott, ahogy a Honvéd Főparancsnokság felső szintjei se épüljenek vissza, a Szent György térre pedig állami helyett kulturális funkciók települjenek. A várban ma is van múzeumi negyed, MS Mester művének és a Nagyboldogasszony templomnak egy helyen kell lennie - hangsúlyozta Zoboki Gábor.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)