Mad Max - Lángszórókkal és Pirelli modellekkel a világbékéért, avagy az őrültek órája

Nem biztos, hogy a Mad Max - A harag útja című filmet a vágószobában rakták össze, lehet, hogy egy illegális autószerelő műhelyben készült, vágóprogram sem kellett hozzá, csak forrasztó pákára, esztergapadra, savra és lángszóróra volt szükség. George Miller filmjéről hamarabb jut eszünkbe Somogyi József híres Martinász című szobra, mint az Oscar-díj art deco alakja.

POÓS ZOLTÁN -

nullahategy

Az új

Mad Max

-

A harag napja

valójában egy dodgem party a sivatag közepén, de a céllövődés helyett lángszóróst láthatunk, és körhintás helyett az elektrometál tréner Mr. Doof Warriort, aki gumikötélen ide-oda repül egy partikamionra szerelet hangfalerdő előtt. Apokaliptikus vurstli, csak nem break-dance-felirat viillog a Sandokan és Molnár Ferenc Caramel portréi előtt, hanem a végtelen rozsdaszínű sivatag, kétfejű gyíkkal, ami nyilván a nukleáris armageddon teremtménye.

A harci vasnak nevezett V8-as roncsokat kb. annyira lehetett komolyan venni, mint egy Red Bull röpnapon a Süsüre emlékeztető tákolmányokat, csak itt nem fából és purhabból készültek a járgányok, hanem vasból és diagonál gumikból. Könnyű lenne persze azt mondani, hogy egy

rozsdás-fogaskerekes

grafikai szoftverre rakták a sztorit, amit egy tankos számítógépes játék főcímében oké, de itt két órán keresztül megy… Valójában itt úgy koreografálták meg az akciókat, mint egy balettelőadást, sőt van, amikor lelki szemeink előtt megjelenik a Duran Duran

The Wild Boys

című klipje.

Meg lehet-e unni ezt két órás akció-klipet? Nos, akkor már igen, amikor a hőseink úgy döntenek, hogy nem menekülnek tovább, hanem visszamennek ugyanoda, ugyanazon az úton, amin addig jöttek. Ott már nagyon érződik, hogy ráfért volna némi fejlesztői munka a storyline-ra. A B-filmes sztoriban annyi az élet, mint a sivatagon, amin a történetnek nem nevezhető permanens üldözés játszódik. A dialógusok sem viszik előre a filmet, mert a főhős, Max egy hallgatag arc, ráadásul vasmaszkot hegesztettek a fejére, így ha akarna se nagyon tudna beszélni. Elveszítette feleségét és gyermekét, bánatosan mászkál a kietlen sivatagban, amikor elkapják, és vérdonornak használja egy rémszerű figura. Így persze érthető, hogy nincs kedve dumcsizni.

Furiosa, a katonanő sem járt jobban, őt már gyerekkorában elrabolták családjától, és kénytelen a gonosz hadurat, Halhatatlan Joe-t szolgálni, aki anyatejen (!) él. Furiosa megszökik, hogy visszataláljon gyerekkora tájára, és magával visz öt Pirelli-modellt, akik közül többen is terhesek. A gyolcsok, finom textilek úgy lobognak rajtuk a lemenő napfényben, mintha csak egy BMW terepjáró reklámfilmjében lennének egy globális kampányban. Miközben minden gépzsírtól és olajtól bűzlik, a nedves ajkú amazonok ahogy kell, tiszták és természethűek, hibátlan a sminkjük, és olyan arckifejezéssel járnak-kelnek, mintha erogén zónájuk egy mérföldre kezdődne a testüktől. A Mad Maxot alakító Tom Hardy megszólalásig hozza a harmincéves Harison Ford összes gesztusát, de George Miller filmje úgysem a színészi alakításról szól, hanem az elektrometálra komponált akciófantáziáról, ami egy végeláthatatlan üldözős road movie az apokalipszis tömjén - és benzingőz szagú tájain, ahol nincs törvény, sem kamionstop.

MAD MAX – A HARAG ÚTJA (Mad Max: Fury Road)

Színes, szinkronizált amerikai film

Főszereplők: Tom Hardy, Charlize Theron, Nicholas Hoult, Zoë Kravitz

Fényképezte: John Seale

Zene: Junkie XL

Írta: George Miller, Brendan McCarthy, Nick Lathouris