"Magyarországról, Édes hazánkról" - kezdődik a csíksomlyói búcsú

Az idén május 23-án, a pünkösdvasárnap előtti szombaton rendezik meg a csíksomlyói búcsút, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét.

MTI

Teljes búcsúval járó, vagyis az ideigtartó büntetéstől, a "tisztítótűztől" megszabadító pápai áldásban is részesülnek az idei csíksomlyói búcsú zarándokai abból az alkalomból, hogy idén 500 éves a Mária-kegyszobor és az idei zarándoklatra az - ebből az alkalomból meghirdetett - jubileumi Mária-évben kerül sor.

A hagyományosan pünkösdvasárnap előtti szombaton tartandó zarándoklatra idén is százezreket várnak a csíksomlyói hegynyeregbe, ahol helyi idő szerint 12.30-kor (közép-európai idő szerint 11.30-kor) kezdődik az ünnepi szentmise. Az idei búcsú jelmondata, az „Oltalmad alá futunk” a jubileumi Mária-évhez kapcsolódik, a mise ünnepi szónoka pedig Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke lesz. Az eseményre a magyar kormány támogatásával felújították a Makovecz Imre tervei alapján készült Hármashalom oltárt, mely a magyar címer jegyeit viseli magán.

A munkálatok során kicserélték a tető zsindelyborítását, korszerűsítették a szigetelést és a vízelvezetést, és - mivel öt évvel ezelőtt villámcsapás érte az oltár keresztjét - az építményre villámhárítót is szereltek. Jakubinyi György érsek a Hargita Népe című napilap pénteki számában közölt interjúban a búcsú üzeneteként azt mondta: „ragaszkodjunk hitünkhöz, ragaszkodjunk nemzetünkhöz, azaz anyanyelvünkhöz és kultúránkhoz, ragaszkodjunk szülőföldünkhöz”. Úgy vélte, ezt az üzenetet hordozza a Kissomlyó-hegyen álló Salvator-kápolna előtti kőkereszt felirata is: „Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!”

A búcsúra szerte a világból érkeznek zarándokok. Közöttük lesz Áder János, Magyarország elnöke is. A székelyföldi települések egy részéről a zarándokcsoportok hagyományosan gyalogosan teszik meg az utat. Az idén ötszáz éves csiksomlyói Mária-szobor a világon ismert legnagyobb kegyszobor. A reneszánsz stílusú, hársfából készült alkotás magassága 2,27 méter, alkotója ismeretlen. A szobor a napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból álló koszorú, bal karján a kis Jézus. Mária királyi jegyeket is visel: fején korona, jobb kezében jogar. A szobrot 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idején az egyház „Csodatevő, segítő szent Szűznek" nevezte el.

Fotók: Koszticsák Szilárd és Máthé Zoltán, Haáz János