Pesti Srácok

Röhrig Géza: „Természetesen a Saul fia holokausztfilm, de nem csak az”

A Corvin moziban történelmi kulisszái között zajlott a Saul fia magyarországi sajtótájékozatója, az 1956-os forradalom szakrális környezetében, ott, ahol később óriási vásznon ezrek nézték a Csillagok háborúját, ott, ahol 1996 őszén a Twister című filmmel megindult a magyar mozizás új korszaka, a multiplex vetítés. A sajtóeseményen megjelent a Cannes-ban számos díjat, köztük a zsűri nagydíját elnyerő film stábja, többek között a főszerepet alakító, New Yorkban élő Röhrig Géza, Nemes Jeles László rendező, a forgatókönyvíró, a magyarul kiválóan beszélő és a magyar irodalmat jól ismerő Clara Royer és a vágó, Matthieu Taponier is.

Nullahategy

Budapest, 2015. május 28. Röhrig Géza New Yorkban élõ magyar amatõr színész, fõszereplõ (j) és Nemes Jeles László filmrendezõ, forgatókönyvíró a 68. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon négy díjjal elismert Saul fia címû film sajtótájékoztatóján Budapesten, a Corvin moziban 2015. május 28-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
PestiSracok facebook image

Nemes Jeles László elmondta, hogy ő maga nem szeretne előtérbe kerülni, számára az a legfontosabb, hogy beszéljenek a filmről. Hozzátette: „

Amikor találkoztam a sonderkommandósok titokban megírt jegyzeteivel, az foglalkoztatott, hogy megértsek valamit a pokol közepéről…”

Megtudhattuk, hogy eredetileg úgy adták le a terveket, hogy a

Saul fia

francia film lesz, mert amikor összeállították a film pályázatát, semmi esélyük nem volt itthon, mert akkor még nem tisztázódtak a Magyar Nemzeti Filmalap körvonalai, de végül a magyar támogatással valósult meg az alkotás. Röhrig Géza a film főszerelője elmondta, hogy nem izgult a forgatás alatt, mert előtte rengeteget próbáltak, és az alakítására sem úgy tekintett, mint szerepjátszásra, hanem úgy, mint egyfajta speciális jelenlétre. „

A kamera mozgása kevésbé volt fontos, inkább azon volt a hangsúly, hogy megpróbáljunk abban a különleges állapotban maradni. Rengeteget olvastam erről, és próbáltam elképzelni a szituációkat… Olyan ez, mint a szülő nők állapota, elképesztő zsibbadtság, érzéstelenítés, érzelmi epidurálás… Amikor csak a következő levegővételre koncentrálsz…

„ - tette hozzá Röhrig. Úgy gondolja, hogy a sonderkommandós életében, sorsában nincsenek ünnepek, nincsenek hétköznapok, mindenki, a halottak és a sonderesek is ugyanolyanok. És ebbe a brutális térbe tör be a kisfiú… Röhrig a maga higgadt eleganciájával megjegyezte: „

Természetesen a Saul fia holokausztfilm, de nem csak az. Mert az identitás egy ruha, de ott van a bőr, amit már nem lehet levenni. Ezeken az elemi szinteken mozog a film, de a környezet ebből a szempontból másodlagos, hiszen meg lehetett volna csinálni a filmet 1930-ban a Gulágon, vagy más történelmi háttér előtt

.” A Saul fiát június 11-én mutatják be a magyar mozik.

Fotó: Kovács Tamás/ MTI

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.