Róka Rudi a pártállami mesék punkja – diafilmkritikák
Diafilmes kritikákat közreadó rovatunkban ezúttal Róka Rudival kalandozunk a szocialista népmesék tarka mezején. A rímekről Kálmán Jenő, a Sicc megálmodója gondoskodott, míg a diakockákat Németh István grafikusművész készítette.
POÓS ZOLTÁN - nullahategy
A szeleburdi Róka Rudi mesékben Németh a Disney formanyelvét és a magyar animáció őskorának világát házasítja össze egy hetedhét országra szóló lakodalomban. A részletgazdag storyboardokon megismerkedünk a jópofa kukaccal, a bűbájos kékcinkével, a vadvirágok rokokó pásztoridilljével. A felfénylő részleteket hosszan nézik a gyerekek, majdnem biztos, hogy kedvük támad lerajzolni ezeket. Persze, sok a csilingelő név: Róka Rudi, Mackó Muki, Nyuszi Gyuszi, de ezek afféle korfestő elemek, megidézik az ötvenes évek végi Fényes Szabolcs-féle zenés darabok világát is. A történetben a vidéki állatkák, Róka Rudi, Mackó Muki, és Nyuszi Gyuszi az elmaradott búbos kemencés világból a progresszív, higiénikus modern nagyvárosba mennek tanulni.
Egy bauhaus házban találjuk magunkat, majd egy iskolában, ami olyan, mint egy tündöklően vidám laboratórium, ahol a progresszió és a szocialista illúzió igézetében nevelik a szőrmók állatkákat. De ne ugorjunk annyira előre! Az állomáson a malac mozdonyvezető indítja a vonatot, amivel kezdetét veszi a vidéki lurkók kalandja. Amikor Rudi a mozgó vonat ablakán kihajolva egy tehén nyakából akarja kiszedni a kolompot (!), a mese beindítja a didaktikus áramkört, ne hajolj ki derékig az ablakon – okít Kálmán Imre, aki majdnem akkora rímfaragó, mint Romhányi József.
A vonat kék színű, de a következő képkockán már zöld, ha mi nem is, de a gyerekek azonnal kiszúrják. Jogos a kérdés: esetleg átszálltak a helyes kis állatkák? Amikor megérkeznek Pestre, és a városban bolyonganak, szatyrot tartanak kezükben, majd a következő jelenetben már nem. Leadták volna a Nyugati csomagmegőrzőjében? Nemcsak a történetben vannak didaktikus üzenetek, de a hirdetőoszlopok plakátjain is: „Az utcán légy óvatos!”, „Baleset ellen védekezz!” Közben feltárul a szép új áramvonalas világ ígérete, Állami Áruházzal, árubőséggel. Aztán jön a többi jó tanács: mosakodj rendszeresen, moss fogat, nézz szét, mielőtt az úttestre lépsz, ismerd meg a közlekedési lámpák szabályait is. „Ha a jelzőlámpa piros, az úttestre lépni tilos.” A történet tele van egyéb korfestő motívumokkal is, ilyen például a Belsped feliratú teherautón a figyelmeztetés: „Vigyázz légfék!” Van olyan jelenet, ami kész rémmese: „Ha a hitvány labda miatt kockáztatod életed/ Szabó helyett egy sírásó vesz rólad méretet.” No, ezt magyarázd el az ötéves lányodnak! A végén persze Rudi jelesre mondja fel az iskolában a KRESZ-t, majd újra megismétli a lámpa-mondókát, hogy gyakoroljuk egy kicsit.
Korcsolyázó gyerekek idilli falusi életképével indul a Róka Rudi, a falu rossza című mese, ami a másik két történettől eltérően nem rímes, Kálmán Jenő versei helyett Ják Sándor meséjét láthatjuk, és olvashatjuk. Itt sem marad el a hülye nevek fesztiválja: Mackó Brumi, Holló Matyi, Nyuszi Gyuszi kalandozik velünk kockáról kockára. Holló Matyi, mint afféle élő lelkiismeret, feltűnik, és figyelmezteti hőseinket, hogy legyenek megfontoltak. És van, amikor bizony tiltott területen szánkóznak, és neki is mennek egy fának, a szánkó pedig ripityára tör. Később pedig „síkosra csússzák” az utat, amin aztán Morgó bácsi elcsúszik, majd a tóra mennek, és leszakadnak a jégen. A történet legfőbb tanulságát mackó mama mondja el: ne barátkozz a haszontalan Róka Rudival, ne keveredj rossz társaságba.
A Róka Rudi a Cirkuszban című kis történetben visszatér Kálmán Jenő, aki briliáns rímeivel sajátos dinamikát ad a történetnek. Kakas Marci köszönti a Húsvétot, a kis békák, a pelyhes csibék, és maga Röfi Ricsi is ünnepli a tavaszt, az újjászületést, ami persze szigorúan mentes minden vallási és néprajzi motívumtól. A Disney karakterológia itt is visszaköszön, Jumbó, az elefánt nemcsak nevében hasonlít Dumbóra. Húsvéti idilleket látunk, tojásokat festenek az állatkák, miközben megérkezik a cirkusz is, ami Jézus feltámadásának ünnepén egy faluban nehezen lett volna elképzelhető, még az ötvenes években sem.
Aztán Róka Rudi elcsen két hímes tojást, ezek pont a megfelelő fizetőeszközök a cirkusz pénztárában, a legjobb helyekre pont tojással lehet fizetni. A középső soroknak répa volt az ára, míg a kakasülőre egy szem magot kellett legombolniuk az állatgyerekeknek. A történet legdrámai pontján Róka Rudi felmászik a cirkuszi kötélre, leesik, és összetör egy kosár tojást. Megússza, de ezután is csak a tréfákon jár az esze. Végül ő is előáll egy nagy attrakciójával: a húsvéti folklórba nehezen beilleszthető cirkuszi elefánttal locsolja meg a lányokat, akik nagyon hálásak ezért.
