Pesti Srácok

Táncőrület - újra megjelent a ska egyik kulcslemeze, a Specials bemutatkozó albuma

A nyolcvanas évek egyik legfrissebb zenekara, a brit ska-színtér markáns képviselője volt a Specials zenekar, amelynek első, cím nélküli stúdióalbuma (két másik korai lemeze mellett) a közelmúltban újra megjelent, különlegességekkel kiegészítve.

MTI

the-specials
PestiSracok facebook image

A Specials volt a legelső ska-reggae zenekar, amelyben feketék és fehérek együtt játszottak. Az 1977-ben Coventryben alakult csapat aktív részese és egyik kiemelkedő formációja volt a hetvenes évek végén Angliában újjáéledő ska hullámnak, a Madness, a Beat és a Selecter mellett. A ska a jamaicai reggae és rocksteady műfaj előfutára volt az ötvenes években, és mintegy két évtizeddel később Angliában 2 Tone néven söpört végig. Az angol skába beépítették az akkor csúcspontján lévő punkzene energiáját és stílusát, a szövegekbe politikai és szociális üzeneteket szőttek, az öltözködést meghatározták a moher öltönyök és a kalapok.

A Specials a reggae felől közelítette a skát, miközben a Madness például urbánus skát játszott.

A zenekar egyik alapítója, motorja, dalszerzője és billentyűse Jerry Dammers volt. A hét főből álló Specials hatásos és kompromisszummentes zenét játszott, és szinte azonnal sikerült a toplisták élmezőnyébe kerülnie. Az első kislemez, a Gangsters 1979 nyarán jelent meg Dammers saját kiadójánál, a 2 Tone Recordsnál. Amint az a Chrysalis/Warner Music Group által most megjelentetett, 2 CD-s kiadványhoz mellékelt füzetkéből kiderül, a Gangsters elkészítését 700 fonttal segítette egy coventry-i üzletember, a szám alapjait a Clash-tag Joe Strummer gitárján írták, és talán ez a dal tartalmazza a popzene történetének első, más számból kikölcsönzött hangmintáját, a jamaicai előadó Prince Buster Al Capone című felvételéből.

Specials bori

A cím nélküli debütalbum 1979 novemberében került piacra, a borítófotó egyértelműen Bob Marley zenekara, a Wailers 1972-es Catch A Fire című LP-jén található zenekari fotóra hajazott. A magával ragadó számok többségét Dammers, illetve a Specials-tagok írták, ám szerepel a lemezen több jamaicai reggae szám feldolgozása.

A hatalmas slágerré lett A Message to You Rudy eredetije Dandy Livingstone 1967-es kislemezén volt rajta, a Monkey Man a Toots And The Maytals 1969-es slágere volt, a Too Hot a már említett Prince Buster szerzeménye,

a You're Wondering Now-t pedig az Andy & Joey duó adta elő 1964-ben. Az album producere Elvis Costello volt. Az első Specials-album mostani kiadásához tartozik az a bónusz CD, amelyen egyrészt az 1980-ban megjelent élő EP, a Too Much Too Young számai (a címadó felvétel vezette a brit slágerlistát), másrészt az 1979 decemberében a londoni Paris Theatre-ben adott koncert tizenegy száma szerepel. Szintén újra kiadták most a Specials csúcskorszakának két másik anyagát, a More Specialst (1980), valamint az In the Studiót (1984). A zenekar a nyolcvanas évek első felében írta máig legnagyobb sikerét, a Ghost Townt, amelynek témája a munkanélküliség, a Free Nelson Mandelát, a Do Nothingot vagy a What I Like Most About You Is Your Girlfriendet. Jerry Dammers 1984-ben feloszlatta a zenekart, azóta szólóprojektjein, produceri munkákon dolgozott, kacérkodott a politikával is, jelenleg gyakran fellép Londonban mint dj. A Specials 1993 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal (Dammers nélkül) ismét aktív, 2010-ben a Sziget fesztiválon is játszott, manapság is koncertezik. A mai felállásból Lynval Golding (gitár, ének), Horace Panter (basszusgitár), Terry Hall (ének), Roddy Radiation (gitár) és John Bradbury (dob) az első lemez idején is tag volt. Az elmúlt három évtizedben a Specials zenészei számos projektben voltak benne, ezek közül talán a Hall, Neville Staple (ének) és Golding által alapított Fun Boy Three vitte a legtöbbre. Az újjászerveződött Specials 2012-ben fellépett a londoni nyári olimpiai játékok záró rendezvényén is. A zenekar 1979-es bemutatkozó lemezét a Q magazin a 100 legnagyobb brit album listáján a 38. helyre sorolta.    

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.