Pesti Srácok

Építő szándék - Lechner Ödön munkáit bemutató kiállítás nyílt a budapesti metró szerelvényeiben

Lechner - Az alkotó géniusz címmel nyílt mozgókiállítás a budapesti metró szerelvényeiben az építész születésének 170. évfordulója és a szecesszió világnapja alkalmából szerdán.

MTI

Lechner kore es kora_ fooldalA 49 tabló bemutatja az építész ismert és kevésbé ismert munkáit, például az Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet, a szegedi és a kecskeméti Városházát. "A kiállítás révén a metró utazóközönsége megismerheti Lechner Ödön (1845-1914) életművének fantasztikus gazdagságát, munkáit jellemző egyedi formavilágát. Lechner munkássága nagyban erősíti identitásunkat a hazai és nemzetközi építészet, építőművészet világában" - fejtette ki megnyitó beszédében Latorcai Csaba, a miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára. "Kívánom, hogy ne csupán a tablókon keresztül csodálkozzanak rá az építészeti kuriózumokra, hanem egy-egy metrómegállóban menjenek fel a felszínre, és teljes valójukban csodálják meg az épületeket" - tette hozzá a helyettes államtitkár.

PestiSracok facebook image

Sisa József művészettörténész, a tárlat egyik kurátora elmondta, hogy az Iparművészeti Múzeumban még két hétig látható, azonos című kiállítás átfogóbban, egyes súlypontokat kiemelve mutatja be Lechner munkáit. Szerinte a metrószerelvényekben kiállított tablók révén egy-egy konkrét épületről akár többet is lehet meg lehet tudni, mint a nagy kiállításon. Rámutatott: a metrókiállításon szélesebb közönség ismerheti meg az egyik legnagyobb és legeredetibb építész alkotásait, amelyekbe Lechner sajátos, könnyed, elegáns és egyedi módon építette bele a historizmus, a szecesszió vagy a népi ornamentika elemeit.

Lechner Ödön öt főműve, a kecskeméti Városháza, a budapesti Iparművészeti Múzeum, a kőbányai Szent László-templom, a Földtani Intézet és a Postatakarékpénztár az UNESCO világörökségi jelöltlistáján is szerepel. "Reméljük, hogy a múzeum és a Metró Galéria tárlata hozzájárul a világörökségek közé kerülés előmozdításához" - fejtette ki Sisa József. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Művészettörténeti Intézete, illetve az Iparművészeti Múzeum által, a Metró Galéria közreműködésével létrejött kiállítást augusztus 10-ig tekintheti meg a 2-es, 3-as és 4-es metró utazóközönsége. Ezt követően szeptembertől vándorkiállításként látható lesz Kecskeméten és Szegeden, valamint egyéb intézményekben.

Magyar kezdeményezésre a katalán Antonio Gaudi és Lechner Ödön halálának évfordulóján, június 10-én ünnepli a világ a szecesszió napját. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, amely minden országban másként nyilvánult meg. Főbb jellemzői a nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, "organikus" jellegű formálás. Európa különböző területein más és más névvel illették: míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták, addig Franciaországban az Art Nouveau (új művészet), Nagy-Britanniában pedig a modern style (modern stílus), Németországban a Jugendstil volt az elfogadott elnevezés.

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.