Pesti Srácok

Építő szándék - Lechner Ödön munkáit bemutató kiállítás nyílt a budapesti metró szerelvényeiben

Lechner - Az alkotó géniusz címmel nyílt mozgókiállítás a budapesti metró szerelvényeiben az építész születésének 170. évfordulója és a szecesszió világnapja alkalmából szerdán.

MTI

Lechner kore es kora_ fooldalA 49 tabló bemutatja az építész ismert és kevésbé ismert munkáit, például az Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet, a szegedi és a kecskeméti Városházát. "A kiállítás révén a metró utazóközönsége megismerheti Lechner Ödön (1845-1914) életművének fantasztikus gazdagságát, munkáit jellemző egyedi formavilágát. Lechner munkássága nagyban erősíti identitásunkat a hazai és nemzetközi építészet, építőművészet világában" - fejtette ki megnyitó beszédében Latorcai Csaba, a miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára. "Kívánom, hogy ne csupán a tablókon keresztül csodálkozzanak rá az építészeti kuriózumokra, hanem egy-egy metrómegállóban menjenek fel a felszínre, és teljes valójukban csodálják meg az épületeket" - tette hozzá a helyettes államtitkár.

PestiSracok facebook image

Sisa József művészettörténész, a tárlat egyik kurátora elmondta, hogy az Iparművészeti Múzeumban még két hétig látható, azonos című kiállítás átfogóbban, egyes súlypontokat kiemelve mutatja be Lechner munkáit. Szerinte a metrószerelvényekben kiállított tablók révén egy-egy konkrét épületről akár többet is lehet meg lehet tudni, mint a nagy kiállításon. Rámutatott: a metrókiállításon szélesebb közönség ismerheti meg az egyik legnagyobb és legeredetibb építész alkotásait, amelyekbe Lechner sajátos, könnyed, elegáns és egyedi módon építette bele a historizmus, a szecesszió vagy a népi ornamentika elemeit.

Lechner Ödön öt főműve, a kecskeméti Városháza, a budapesti Iparművészeti Múzeum, a kőbányai Szent László-templom, a Földtani Intézet és a Postatakarékpénztár az UNESCO világörökségi jelöltlistáján is szerepel. "Reméljük, hogy a múzeum és a Metró Galéria tárlata hozzájárul a világörökségek közé kerülés előmozdításához" - fejtette ki Sisa József. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Művészettörténeti Intézete, illetve az Iparművészeti Múzeum által, a Metró Galéria közreműködésével létrejött kiállítást augusztus 10-ig tekintheti meg a 2-es, 3-as és 4-es metró utazóközönsége. Ezt követően szeptembertől vándorkiállításként látható lesz Kecskeméten és Szegeden, valamint egyéb intézményekben.

Magyar kezdeményezésre a katalán Antonio Gaudi és Lechner Ödön halálának évfordulóján, június 10-én ünnepli a világ a szecesszió napját. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, amely minden országban másként nyilvánult meg. Főbb jellemzői a nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, "organikus" jellegű formálás. Európa különböző területein más és más névvel illették: míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták, addig Franciaországban az Art Nouveau (új művészet), Nagy-Britanniában pedig a modern style (modern stílus), Németországban a Jugendstil volt az elfogadott elnevezés.

Ajánljuk még

Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten

Magyar ugar 2020 október 17.
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.