Pesti Srácok

Építő szándék - Lechner Ödön munkáit bemutató kiállítás nyílt a budapesti metró szerelvényeiben

Lechner - Az alkotó géniusz címmel nyílt mozgókiállítás a budapesti metró szerelvényeiben az építész születésének 170. évfordulója és a szecesszió világnapja alkalmából szerdán.

MTI

Lechner kore es kora_ fooldalA 49 tabló bemutatja az építész ismert és kevésbé ismert munkáit, például az Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet, a szegedi és a kecskeméti Városházát. "A kiállítás révén a metró utazóközönsége megismerheti Lechner Ödön (1845-1914) életművének fantasztikus gazdagságát, munkáit jellemző egyedi formavilágát. Lechner munkássága nagyban erősíti identitásunkat a hazai és nemzetközi építészet, építőművészet világában" - fejtette ki megnyitó beszédében Latorcai Csaba, a miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára. "Kívánom, hogy ne csupán a tablókon keresztül csodálkozzanak rá az építészeti kuriózumokra, hanem egy-egy metrómegállóban menjenek fel a felszínre, és teljes valójukban csodálják meg az épületeket" - tette hozzá a helyettes államtitkár.

PestiSracok facebook image

Sisa József művészettörténész, a tárlat egyik kurátora elmondta, hogy az Iparművészeti Múzeumban még két hétig látható, azonos című kiállítás átfogóbban, egyes súlypontokat kiemelve mutatja be Lechner munkáit. Szerinte a metrószerelvényekben kiállított tablók révén egy-egy konkrét épületről akár többet is lehet meg lehet tudni, mint a nagy kiállításon. Rámutatott: a metrókiállításon szélesebb közönség ismerheti meg az egyik legnagyobb és legeredetibb építész alkotásait, amelyekbe Lechner sajátos, könnyed, elegáns és egyedi módon építette bele a historizmus, a szecesszió vagy a népi ornamentika elemeit.

Lechner Ödön öt főműve, a kecskeméti Városháza, a budapesti Iparművészeti Múzeum, a kőbányai Szent László-templom, a Földtani Intézet és a Postatakarékpénztár az UNESCO világörökségi jelöltlistáján is szerepel. "Reméljük, hogy a múzeum és a Metró Galéria tárlata hozzájárul a világörökségek közé kerülés előmozdításához" - fejtette ki Sisa József. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Művészettörténeti Intézete, illetve az Iparművészeti Múzeum által, a Metró Galéria közreműködésével létrejött kiállítást augusztus 10-ig tekintheti meg a 2-es, 3-as és 4-es metró utazóközönsége. Ezt követően szeptembertől vándorkiállításként látható lesz Kecskeméten és Szegeden, valamint egyéb intézményekben.

Magyar kezdeményezésre a katalán Antonio Gaudi és Lechner Ödön halálának évfordulóján, június 10-én ünnepli a világ a szecesszió napját. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, amely minden országban másként nyilvánult meg. Főbb jellemzői a nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, "organikus" jellegű formálás. Európa különböző területein más és más névvel illették: míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták, addig Franciaországban az Art Nouveau (új művészet), Nagy-Britanniában pedig a modern style (modern stílus), Németországban a Jugendstil volt az elfogadott elnevezés.

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.