Esték a székelyeknél - Az identitás kérdéskörére építi Sepsiszentgyörgy kulturális fővárosi pályázatát
Az identitás kérdéskörére építi Sepsiszentgyörgy azt a pályázatot, amellyel Székelyföld nevében szeretné elnyerni 2021-re az Európa kulturális fővárosa címet – közölték a projekt képviselői egy szerda esti kolozsvári fórumon.
MTI
Mint Veres Nagy Tímea kulturális menedzser kiemelte, a kultúra és a művészetek eszközei lehetnek az identitáskonfliktusok tematizálásának, és egy modellértékű megoldás megtalálásának. Sepsiszentgyörgy Székelyföld nevében, Csíkszeredával, Gyergyószentmiklóssal, Kézdivásárhellyel és Székelyudvarhellyel partnerségben pályázza meg a kulturális fővárosi címet. A pályázatot október 10-ig kell benyújtani, és november közepén derül ki, hogy mely pályázatok jutnak a 2016-os második fordulóba.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélte: a kultúra és a kulturális fővárosi cím bonthatná le azokat az előítéleteket, amelyekkel Bukarest tekint a Székelyföldre. Hozzátette, a román központi médiában szinte csak negatív hírek jelennek meg Székelyföldről, ám a sepsiszentgyörgyi kulturális események mindig kellemes meglepetést okoznak a városba látogató román művészeknek. Ezért gondolják, hogy a kulturális fővárosi cím segíthetne megváltoztatni a régióról kialakult képet.
Véleménye szerint a cím elnyerése erősítené a régió román lakosságában a székelyföldi identitást, a székelyekben pedig a romániai identitást. A polgármester hozzátette, eddigi beszélgetéseik során azt tapasztalták, hogy a székelyföldi román kulturális intézmények is lehetőségként tekintenek a pályázatra. Az identitás kérdései ugyanis őket is erősen foglalkoztatják, és a választott téma számukra is alkalmat ad problémáik kibeszélésére. A polgármester úgy értékelte, Sepsiszentgyörgynek reális esélye van a cím elnyerésére. A pályázatokat ugyanis egy olyan 12 tagú nemzetközi zsűri bírálja el, amelynek csak két romániai tagja van. Hozzátette, a pályázat hitelessége lesz a legfontosabb kritérium, amely alapján a zsűri dönt.
Antal Árpád azt is elmondta, hogy az utóbbi években általában kisebb városoknak ítélték a címet, és Spanyolország nevében például baszk többségű város, Hollandia nevében pedig fríz többségű város lett Európa kulturális fővárosa. Hozzátette, az sem ritka, hogy egy város egy régió nevében pályázik a címre. A kolozsvári tanácskozás egy ötletgyűjtő konzultációsorozatnak az első állomása volt. A helyszínválasztást az indokolta, hogy a városban sok székelyföldi diák tanul, akik ötleteikkel segíthetik a sepsiszentgyörgyi pályázatot.
Nagyszeben után – mely 2007-ben volt Európa kulturális fővárosa – 2021-ben viselheti újra romániai város az Európa kulturális fővárosa címet. Eddig Arad, Braila, Brassó, Bukarest, Craiova, Iasi, Kolozsvár, Nagybánya, Sepsiszentgyörgy és Temesvár jelezte, hogy megpályázza a címet. A cím európai és bukaresti pénzforrásokat biztosít a nyertes pályázónak.
