Pesti Srácok

Jól fest - Gulyás Gábor szerint a képzőművészet valódi fővárosa lehet Szentendre

Szemléletváltással és struktúraátalakítással a magyar képzőművészet valódi fővárosa lehet Szentendre - mondta Gulyás Gábor, a szentendrei Ferenczy Múzeum június elejével kinevezett új igazgatója.

MTI

GulyásA megszépült Pajor-kúria épületében otthonra lelő Ferenczy Múzeum és intézményei vezetését június elsejével Gulyás Gábor vette át, aki korábban egyebek mellett a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központot és a budapesti Műcsarnokot irányította. Az új igazgató úgy véli, hogy a vidéki városok közül nincs még egy olyan, amelyhez annyi meghatározó képzőművész kapcsolódna, mint Szentendréhez, számára "a magyar képzőművészet fővárosa akkor is, ha ezt a szerepet jelenleg kevésbé tölti be".

PestiSracok facebook image

A kiterjedt és nagy múltú Ferenczy Múzeum jelenlegi helyzetét vázolva elmondta: többféle gyűjtőkörrel rendelkezik, amelyek közül némelyik nagyon erős, így a régészet, míg az irodalomtörténet például háttérbe szorul, amin pedig változtatni szeretne. De a meghatározó természetesen a képzőművészet - mutatott rá.

Az új vezető kiemelte: több évre szóló világos, transzparens és érthető programterv kell, az átláthatóságnak a kiállítás-szervezésben is meg kell jelennie. A finanszírozás kérdésről szólva úgy fogalmazott: megalapozott, hosszú távra szóló ajánlatot szeretne letenni a fenntartó asztalára és mint megjegyezte, sok - főleg rekonstrukciós - program csak pályázati pénzből valósítható meg, de sok minden nem pénz kérdése.

Gulyás Gábor a terveket és a feladatokat részletezve elsőként az intézménystruktúra megújítását említette. Mint mondta, sok múzeum kiállítása közönségvonzerő szempontjából kevésbé sikeres, ezért a szentendrei kismúzeumok kiállításait újra kell rendezni. Esetükben lényeges az is, hogy összekapcsolódva és egymást erősítve működjenek és jelenjenek meg, méghozzá egész évben. Az igazgató kiinduló szerepet szán a Fő téren található - jelenleg rossz állapotban lévő - Szentendrei Képtárnak, hiszen ezzel találkozik először a turista.

A helynek versenyképesnek kell lennie és a tervek szerint a főszezonban olyan nemzetközi művészek kapnak helyet, akik a külföldiek számára is érthetőek és vonzóak, míg a fennmaradó időszak egy részében főleg Szentendréhez kötődő kortárs képzőművészek új műveiből nyílik tárlat, illetve határterületeket - dizájn, film-, hangművészetet, építészetet - szeretnének megjeleníteni. Gulyás Gábor a változtatandók közé sorolta a Ferenczy Múzeum állandó kiállítását is, amely koncepciójában térne el a mostanitól, de elengedhetetlennek látja hozzá kapcsolódva egy reprezentatív katalógus, valamint népszerűsítő anyagok megjelentetését is. Az igazgató a szemléletváltás részeként a valóságban is kapukat nyitna, és művészeti találkozóhellyé tenné a Pajor-kúria felhasználható tereit.

A múzeum által működtetett MűvészetMalommal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ki kell találni a hely karakterét, illetve be kell fejezni az épületegyüttes rekonstrukcióját, mert jelenleg a középső részen csupasz falak állnak. Úgy vélte: a múlt évi Czóbel- és a mostani Perlrott-kiállítás jól illeszkedik ahhoz a gondolathoz, hogy a Szentendréhez szervesen kapcsolódó művészek - gyakran feldolgozatlan - életművének bemutatása jöjjön itt létre.

"Klasszikus modern magyar művészeti teljesítményeket kell bemutatni, illetve jelentős kortárs magyar és nemzetközi kiállításokat kell idehozni" - hangsúlyozta. Az intézmény tudományos munkáját méltatva Gulyás Gábor kiemelte, hogy a közönség számára is hozzáférhetővé kell tenni a múzeum és a munkatársak sokrétű tudományos tevékenységét és beszámolt egy képzőművészeti kutatóhely koncepciójának kidolgozásáról is.

Gulyás Gábor az elképzelések között sorolta egyebek mellett egy folyóirat indítását, egy "utazó" Szentendre-kiállítást a múzeum értékes gyűjteményéből válogatva, a tervezett programok közül pedig egy új művészeti fesztivált emelt ki, amely Art Capital néven indulna 2016 nyarán nemzetközi jelleggel és kitekintéssel. A több héten át tartó eseménynek évenként más-más város lenne a vendége, jövőre Krakkó mutatkozna be - tette hozzá.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.