Pesti Srácok

Képes újság - Egy amerikai bíró elutasította egy Pissarro festmény visszaszolgáltatását

Egy amerikai szövetségi bíró elutasította, hogy elrendelje egy impresszionista festmény visszaszolgáltatását egy zsidó nő leszármazottjainak, akit 1939-ben kényszerítettek a műalkotás eladására a náci Németországban.

MTI

11PAINTING-blog427A bírói döntés évtizedes vitára és jogi csatározásra tett pontot az 1897-ben Pissarro által festett képről. A párizsi utcát ábrázoló Rue Saint-Honoré, Aprés-midi, Effet de Plui című festmény jelenleg a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum gyűjteményében van. John F. Walter amerikai szövetségi bíró Los Angelesben elutasította Lilly Cassirer hozzátartozóinak beadványát, akik nemcsak a múzeumot, hanem Spanyolországot is perelték a festmény visszaszolgáltatását és az okozott kár megtérítését követelve. Walter azzal indokolta elutasító döntését, hogy az ügyben a spanyol jogot kell alapul venni, és annak értelmében nem kell elrendelni a kép visszaadását.

PestiSracok facebook image

A bíró azonban indoklása végén felszólította a múzeumot, hogy cselekedjen "helyesen", mielőtt újabb perrel találná magát szemében, és dolgozzon ki megoldást az elrabolt náci műalkotások visszaadásáról Spanyolország által elfogadott nemzetközi egyezmények alapján - írta a The New York Times amerikai napilap. Evelio Acevedo Carrero, a Thyssen-Bornemisza Alapítvány ügyvezető igazgatója, közölte, hogy a múzeum fontolóra vehet valamiféle erkölcsi elismerést, például feltünteti a kép mellett, hogy az egykoron a nácik által lefoglalt képzőművészeti alkotások közé tartozott.

A visszaszolgáltatási kérelmet a Kaliforniában élő örökös, Claude Cassirer nyújtotta be, és 2010-es halála után családjának tagjai folytatták a pereskedést a helyi zsidó szervezet segítségével. Acevedo elégedettségének adott hangot, mert az amerikai bíróság elismerte, hogy a festmény a spanyol múzeum tulajdona, a család azonban jelezte, hogy fellebbez. Acevedo felhívta a figyelmet arra, hogy Lilly Cassirert a német kormány a második világháború után már kompenzálta, mivel a műtárgy holléte ismeretlen volt, és ezt a bíró is kiemelte döntésében. A festmény 1951-ben bukkant fel az Egyesült Államokban, ahol egy kaliforniai műgyűjtő vette meg, 1976-ban került Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza báró gyűjteményébe, és a múzeum 1992-es megnyitása óta van a madridi intézményben.

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!