Pesti Srácok

Képes újság - Egy amerikai bíró elutasította egy Pissarro festmény visszaszolgáltatását

Egy amerikai szövetségi bíró elutasította, hogy elrendelje egy impresszionista festmény visszaszolgáltatását egy zsidó nő leszármazottjainak, akit 1939-ben kényszerítettek a műalkotás eladására a náci Németországban.

MTI

11PAINTING-blog427A bírói döntés évtizedes vitára és jogi csatározásra tett pontot az 1897-ben Pissarro által festett képről. A párizsi utcát ábrázoló Rue Saint-Honoré, Aprés-midi, Effet de Plui című festmény jelenleg a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum gyűjteményében van. John F. Walter amerikai szövetségi bíró Los Angelesben elutasította Lilly Cassirer hozzátartozóinak beadványát, akik nemcsak a múzeumot, hanem Spanyolországot is perelték a festmény visszaszolgáltatását és az okozott kár megtérítését követelve. Walter azzal indokolta elutasító döntését, hogy az ügyben a spanyol jogot kell alapul venni, és annak értelmében nem kell elrendelni a kép visszaadását.

PestiSracok facebook image

A bíró azonban indoklása végén felszólította a múzeumot, hogy cselekedjen "helyesen", mielőtt újabb perrel találná magát szemében, és dolgozzon ki megoldást az elrabolt náci műalkotások visszaadásáról Spanyolország által elfogadott nemzetközi egyezmények alapján - írta a The New York Times amerikai napilap. Evelio Acevedo Carrero, a Thyssen-Bornemisza Alapítvány ügyvezető igazgatója, közölte, hogy a múzeum fontolóra vehet valamiféle erkölcsi elismerést, például feltünteti a kép mellett, hogy az egykoron a nácik által lefoglalt képzőművészeti alkotások közé tartozott.

A visszaszolgáltatási kérelmet a Kaliforniában élő örökös, Claude Cassirer nyújtotta be, és 2010-es halála után családjának tagjai folytatták a pereskedést a helyi zsidó szervezet segítségével. Acevedo elégedettségének adott hangot, mert az amerikai bíróság elismerte, hogy a festmény a spanyol múzeum tulajdona, a család azonban jelezte, hogy fellebbez. Acevedo felhívta a figyelmet arra, hogy Lilly Cassirert a német kormány a második világháború után már kompenzálta, mivel a műtárgy holléte ismeretlen volt, és ezt a bíró is kiemelte döntésében. A festmény 1951-ben bukkant fel az Egyesült Államokban, ahol egy kaliforniai műgyűjtő vette meg, 1976-ban került Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza báró gyűjteményébe, és a múzeum 1992-es megnyitása óta van a madridi intézményben.

Ajánljuk még

Az LMBTQ egy mentális betegség, de nem azért, amiért gondolnád

Magyar ugar 2024 április 5.
A vallási fanatizmus egy sötét örvény, amely magába szippantja az egyén józan eszét, és egy elképzelt világba taszítja őt, ahol a saját hite és meggyőződés az egyetlen elfogadható út. A fanatikusok gyakran úgy érzik, hogy a tudásuk (nézeteik) birtokában magasabb rendűek, mint mások. Még a légynek is képesek megmondani, hogy milyen irányba repüljön. A fanatikus számára nincs ellentétes vélemény, vagy más nézőpont. Olyanok, mint egy rosszul kalibrált robot a '80-as évek sci-fijeiből, aminek hiperérzékenyre állították a barát–ellenség felismerő rendszerét. Számukra csak a barát és az ellenség létezik. Az ilyen sötét fanatizmus pedig nemcsak a szellemi leépülést eredményezi, de tettekben is megmutatkozhat. És mielőtt még bárki félreértené: a vallási fanatizmushoz nem kell istenhit. Elég egy jól megkomponált, ellentmondást nem tűrő, totalitárius ideológia, ami fanatizálja a követőit. Ennek a totalitárius ideológiának esett áldozatául a magyar YouTube egyik közismert vloggere, SytheX.