Pesti Srácok

A cédrus nem magányos - Már csaknem 10 ezren látták a Csontváry-kiállítást

Már csaknem 10 ezren látták a Honvéd Főparancsnokság épületében július 5-én nyílt A magányos cédrus - Csontváry géniusza című kiállítást - mondta el a helyszínen L. Simon László, a miniszterelnökség parlamenti államtitkára hétfőn, a tárlat első 20 napját értékelő sajtótájékoztatón.

MTI

Kiemelte: ha az eddigi látogatottság tartható lesz, akkor a tárlat az elkövetkezendő fél évben elérheti a 150 ezres látogatószámot is. Gyutai Csaba, a Várgondnokság Nonprofit Zrt. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: "Itt az ideje, hogy Csontváryt újra felfedezzük, hiszen ő is olyan művész, akit mindenki ismer, de mégis szükség van arra, hogy újra a művészettörténeti érdeklődés homlokterébe kerüljön".

PestiSracok facebook image

A tavaly felújított Honvéd Főparancsnokság két szintjén, 17 teremben Csontváry csaknem 100 festménye és grafikája tekinthető meg, amelyek körülbelül 40 százaléka Pécsről érkezett, de kölcsönöztek képeket a Magyar Nemzeti Galériából és magángyűjtőktől is. L. Simon László megemlítette, hogy néhány Csontváry-kép a moszkvai Puskin Múzeumban van, és bár első megkeresésre az intézmény elutasította a kérést, hogy ezeket a festményeket a kiállítás idejére Budapestre szállítsák, a Várgondnokság nem adta fel a reményt, hogy legalább az utolsó negyedévre mégis kiállíthassák ezeket a műveket.

dsc (11)

Gyutai Csaba úgy fogalmazott: mindezek ellenére a tárlaton a festő minden fontos műve már most is megtekinthető, szinte az egész életmű egyben van. Gulyás Gábor, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a tárlat előkészítése és installálása rendkívül komoly restaurátori felügyelettel zajlott, és a nyitvatartási idő alatt is szoros felügyelet alatt áll.

A szakember kitért arra is, hogy bemutató szakmailag is sikeresnek mondható, hiszen több, Csontváry munkásságához kapcsolódó szakmai konferencia is szerevezés alatt van, de indulnak szakmai műhelyfoglalkozások, különböző magyar és külföldi múzeumok szakmai csoportjai jelentkeztek be tárlatvezetésre, és vannak olyan művészettörténészek is akik újra elkezdtek Csontváryval foglalkozni.

dsc (6) (1)

A kiállításhoz számos kisfilm készült, a festő életművét interaktív felületek, Csontváry-szótár ismerteti, egy külön teremben pedig kortárs művészek Csontváry-reflexiói kaptak helyet. A bemutatóhoz reprezentatív angol-magyar katalógus, múzeumpedagógiai program és foglalkoztató füzet is készült, decemberben pedig a Magyar Nemzeti Galériával együttműködésben Csontváry-konferenciát is tartanak, amelynek anyagából szintén kötet jelenik meg.

Fotók: Horpáczi Dávid

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.