Pesti Srácok

Csak egy tánc volt - Pina Bausch, a modern tánc úttörője 75 éves lenne

Július 27-én lenne hetvenöt éves Pina Bausch, a táncművészetet megújító német koreográfusnő, aki azt vallotta: "nem úgy akarok mozogni, mint egy táncos, azt akarom megmutatni, ami mozgat."

MTI

15A Solingenben született Philippine Bausch New Yorkban, a Juilliard School diákjaként ismerkedett meg az amerikai modern tánctechnikákkal, majd tagja lett a Metropolitan Balettnek. Hazatérve, a hatvanas években együtt dolgozott Kurt Joss-szal, akit a német expresszionista tánc egyik megalapítójának tekintenek. Bausch a wuppertali színházon belül 1973-ban hozta létre később világhírűvé lett együttesét, a Tanztheater Wuppertal élén több mint három évtizedig állt.

PestiSracok facebook image

Társulata tagjainak kiválasztásakor egyszerre keresett táncost és személyiséget, mert a színpadi összművészet megteremtésére törekedett. Koreográfiáiban leginkább a férfi-nő kapcsolat foglalkoztatta, a táncot és a színházat ötvöző műveibe belefoglalta az éneket, a beszédet, a pantomimot és hétköznapi jeleneteket is. Táncosai a színpadon a mozgás mellett meg is szólalnak, és mindig megpróbálnak az adott ország nyelvén beszélni, ahol fellépnek. A társulat a világ mintegy 40 országában több mint 400 vendégjátékon szerepelt. Bausch első olyan rendezése, amelyet nem saját társulata mutatott be, a Goethe Intézet felkérésére készült: 1997-ben a Párizsi Opera balett-társulatával a Tavaszi áldozatot tűzték műsorra. (A Sztravinszkij nyomán készült táncdarabot 1975-ben már megkoreografálta saját táncszínháza számára.

1977-ben Kékszakáll címen készített Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájából koreográfiát. Társulatával többször is fellépett Budapesten: 1995-ben Nelken (Szegfűk) és Café Müller című darabjukat láthatta a közönség a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. 1999-ben hosszabb időt töltött Magyarországon, társulatával a Trafóban dolgozott. Az itt töltött idő alatt Bausch beutazta az országot, táncházakba, koncertekre, piacokra, fürdőkbe járt, megismerkedett a cigány kultúrával, megkedvelte Sebestyén Márta hangját, és eljutott erdélyi falvakba is. Budapesten született a Wiesenland (Zöld föld) című produkció is, amelyet 2000 májusában mutattak be a Vígszínházban. Pedro Almodóvar spanyol rendező Beszélj hozzá című filmjéhez utóbb ebből választott részletet, a filmben Bausch önmagát alakította. 2011 júniusában a soros magyar európai uniós elnökség keretében a Sweet Mambo című darabot mutatta be táncszínháza Budapesten.

Pina Bausch a múlt század második felének egyik legnagyobb táncszínházi alkotója volt, akit egy neves tánctörténész a magatartásformák archeológusának nevezett. Művészetét számos kitüntetéssel ismerték el, egyebek közt megkapta a Kyoto-díjat, a Goethe-díjat, valamint a művészet Nobel-díjaként emlegetett japán Praemium Imperiale díjat, és az amerikai művészeti és tudományos akadémia tagjának is megválasztották. 1983-ban Federico Fellini olasz rendező És a hajó megy című filmjében Lherimia hercegnőt alakította.

Utolsó koreográfiáját Ein Stück von Pina Bausch címmel 2009 júniusában mutatták be Wuppertalban. A premierrel egy időben rákbetegséget diagnosztizáltak nála, és néhány nappal később, június 30-án meghalt. Wim Wenders 2010-ben fejezte be a táncművészről készített háromdimenziós dokumentumfilmjét. A német rendező évtizedekig készült a filmre, amelyet egyfajta road movie-nak szánt, és 2009-ben fogott munkához. Bausch váratlan halála után félbehagyta a munkát, de végül a társulat táncosainak kérésére befejezte az alkotást, amelyet 2011-ben Oscar-díjra jelöltek a legjobb dokumentumfilm és a legjobb idegen nyelvű film kategóriában, és elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó Európai Filmdíjat. Wenders megmutatni akarta a darabokat, nem elmondani, hogy miről szólnak, mert ezt maga Bausch is mindig megtagadta. A művésznőről tavaly mutattak be egy több mint 25 éve készült, eddig nem látott dokumentumfilmet, amely az Ahnen című darab próbái alatt készült.

Bausch halálakor Novák Ferenc koreográfus, a Honvéd Táncszínház alapítója és volt vezetője, akivel személyes ismeretségben voltak - Bausch táncszínháza 25. születésnapjának megünneplésére a Honvéd Táncszínházat kérte fel -, azt mondta róla: nála nem létezett egyetlen vitatható mozdulat sem, minden gesztust megindokolt, ugyanakkor maximálisan számított táncosai kreativitására. A wuppertali táncszínház alapítójának halála után együtt maradt. A fennállásuk 40. évfordulója alkalmából tartott, idén júniusban véget ért jubileumi évad során Bausch ismert darabjait vitték színre. A tervek szerint idén először mutatnak majd be új darabot. Bausch születésének 75. évfordulója alkalmából Németországban emlékbélyeget bocsátottak ki.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.