Pesti Srácok

Csontváry-kiállítás a Várbazárban

A tavaly felújított Honvéd Főparancsnokság két szintjén, 17 teremben, egy bejárható útvonal mentén állítják ki Csontváry csaknem 100 festményét és grafikáját. A művek körülbelül 40 százaléka érkezett Pécsről, emellett kölcsönöztek képeket a Magyar Nemzeti Galériából és magángyűjtőktől is.

MTI

A kiállításhoz számos kisfilm készült, a festő életművét interaktív felületek, Csontváry-szótár ismerteti, egy külön teremben pedig kortárs művészek Csontváry-reflexiói kaptak helyet. A tárlathoz reprezentatív angol-magyar katalógus, múzeumpedagógiai program és foglalkoztató füzet is készült, decemberben pedig a Magyar Nemzeti Galériával együttműködésben Csontváry-konferenciát is tartanak, melynek anyagából szintén kötet jelenik meg.

Lázár János a megnyitón arról beszélt, a magyar nagyság abban is áll, hogy "ki tudunk lépni a Kárpát-medencéből, és egyetemes tanulságokat tudunk megfogalmazni". Úgy vélte, Csontváry utazásai, többek között a Szentföldön végzett alkotómunkája is ezt mutatja. A festő híres magányos cédrusát értelmezve felvetette: a magában álló fa vajon csak a művészt szimbolizálja, vagy hazánkat, sorsunkat is jelképezheti, jelenünket, múltunkat, talán jövőnket is mutathatja.

PestiSracok facebook image

A magányos cédrus - Csontváry géniusza című tárlatot L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára köszöntőjében az évtized kiállításának nevezte. Mint mondta, még nem dőlt el a felújított Honvéd Főparancsnokság sorsa, de addig is színvonalas kiállításokat szerveznek az épületben. Megjegyezte, hogy a közeli Várkert Bazárban éppen vasárnap zárult le a Csók István-kiállítás, átlépve a 20 ezres látogatószámot. Jelezte azt is, hogy kedden újabb kiállítás nyílik a Várkert Bazárban a száz évvel ezelőtt vívott első világháborúról.

Páva Zsolt, Pécs polgármestere felidézte, hogy a város az állandó Csontváry-kiállítás megszervezésével fontos szerepet játszott abban, hogy a '70-es évek közepétől végre a szélesebb hazai nyilvánosság is megismerhette a festő életművét. Kiemelte: büszkék arra, hogy a mostani kiállításhoz való hozzájárulásukkal tovább növelhetik ezt az ismertséget. Úgy vélte, Csontváry művészetének egyediségét a különleges technika mellett az a "küldetéses tudat" is adja, amely jól érezhető a művein. A nagyszabású kiállítás a festő születésének évfordulóján nyílt meg, Áder János köztársasági elnök fővédnökségével.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.