Pesti Srácok

Gyásztávirat - Meghalt Omar Sharif legendás egyiptomi filmszínész

Nyolcvanhárom éves korában meghalt Omar Sharif, a legendás egyiptomi filmszínész. Az Arábiai Lawrence és a Doktor Zsivágó szereplőjét szívroham érte Kairóban - közölte ügynöke az AFP francia hírügynökséggel.

MTI

omarsharif5Egy Alzheimer-kóros betegeket kezelő kórházban péntek délután halt meg - mondta Steve Kenis Londonból. Sharif, aki számos hollywoodi és európai filmben szerepelt, májusban közölte, hogy Alzheimer-kórban szenved. Michel Shalhoub néven tehetős, libanoni-szíriai gyökerekkel rendelkező, keresztény alexandriai családban született 1932. április 10-én. Tanulmányait kairói angol iskolákban végezte, majd Londonban, a Drámai Művészetek Akadémiáján tanult, s elvégezte a kairói egyetem matematika-fizika szakát is.

PestiSracok facebook image

Vonzó külseje, atlétikus termete révén az egyiptomi filmipar és a közönség kedvence lett, 1954 és 1961 között több mint húsz arab nyelvű vígjátékban, romantikus és kalandfilmben játszott. Népszerűségét növelte, hogy amikor 1955-ben feleségül vette a közönség másik bálványát, Faten Hamama filmszínésznőt, áttért az iszlám hitre. Hamamával két évtizedig voltak házasok, egy fiúk született, Tarek. A színésznő idén januárban hunyt el.

Az ötvenes évek végétől - immár Omar Sharif néven - nyugati filmekben is feltűnt. Első kiemelkedő sikerét 1962-ben az Arábiai Lawrence című monumentális angol moziban aratta: Ali sejk szerepe Oscar-jelölést, Golden Globe-díjat és egy amerikai filmszerződést hozott számára. Nyelvi gondjai nem voltak, az arab mellett folyékonyan beszélte az angolt, a franciát, az olaszt és a spanyolt is. Karrierje csúcsára a hatvanas években érkezett az 1965-ben készült Doktor Zsivágó című amerikai filmeposz címszerepével. A 200 perces, monumentális alkotás egyszerre nyújtja az 1917-es orosz forradalom nagy ívű panorámáját, és kíséri nyomon a tragikus események középpontjába kerülő orvos harcát a túlélésért. A filmet tíz Oscar-díjra jelölték, s öt kategóriában el is nyerte azt.

E kasszasiker után következett a Funny Girl című musical, amelyben partnere Barbra Streisand volt. Az 1968-ban készült filmet Egyiptomban betiltották, mert a főszereplő - még ha csak a filmvásznon is - egy zsidó nővel esett szerelembe. A hollywoodi álomgyárban Sharif játszott westernben (Mackenna aranya), romantikus moziban (A randevú) és történelmi drámában (Az utolsó völgy) egyaránt. Dolgozott Európában is, itt készült filmjei közül a legnépszerűbbek a Mayerling, A betörés és A rejtelmes sziget. A hetvenes évektől egyre inkább rutinjára szorítkozott, bár így is emlékezetes alakítást nyújtott a lengyel Andrzej Wajda Franciaországban készült Dosztojevszkij-adaptációjában (Ördögök), valamint a Monsieur Ibrahim és a Korán virágaiban. Utóbbi alakításáért megkapta a francia Oscarnak nevezett César-díjat. Sharif az elmúlt években játszott a Hidalgo - A tűz óceánja című kalandfilmben, s ő volt az egyik főszereplő a cigány prímáslány Czinka Pannáról forgatott magyar-szlovák koprodukcióban, A szívemre célozzatok című moziban.

Az egykori legendás férfiszépség filmjeiben főként romantikus hősöket, szívtiprókat, kalandor lovagokat alakított. Karrierje csúcsán számos legenda keringett róla: hogy napjait délben kezdte, hogy rettenetes dühkitörései voltak, s hírbe hozták szinte minden filmbeli partnernőjével, többségében nem is alaptalanul. A nőkön kívül másik szenvedélye a játék volt: a világ egyik legkiválóbb bridzsjátékosaként az 1964. évi bridzsolimpián ő képviselte Egyiptomot, a témában több könyvet írt, és még számítógépes bridzsjáték is megjelent nevével. Szerette a fényűző életet, palotái voltak, ménese versenylovakkal, s előfordult, hogy egyetlen éjszaka egymillió dollárt veszített kártyán vagy ruletten. Ilyen életvitel mellett nem meglepő, hogy Sharif, aki a hatvanas évek végén filmenként egymillió dollárt is elkérhetett, pénzkereset céljából később számtalan reklámhoz adta arcát és hangját, 1991-ben pedig nevével Kijevben kaszinót alapítottak. Nyolcvanon túl már lassabban élt, de az élet örömeit nem tagadta meg magától, élvezte a hosszú fürdőket, a lóversenyeket és az unokáit. A kilencvenes évek közepén felszámolta franciaországi életét, és hazatért szülőföldjére, mivel elege lett az adósságbehajtók zaklatásaiból, a hatósági felszólításokból. Omar Sharif 2003-ban a velencei filmfesztiválon életműdíjat vehetett át, két évvel később pedig ő kapta meg elsőként az UNESCO újonnan létrehozott Szergej Eizenstein-díját.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.