Pesti Srácok

MP3 Killed the Radio Star - Húszéves az mp3

Július 14-én lesz húsz éve annak, hogy a világ legismertebb, legelterjedtebb, a zenehallgatási szokásokat is forradalmasító zenei számítástechnikai formátuma megkapta az mp3 nevet.

MTI

www.tvn.hu_799bad5a3b514f096e69bbc4a7896cd9Az mp3 formátum egy adatveszteséges zenetömörítési eljárás eredménye. Ennek során az emberi fül "tökéletlenségére" építenek: a kiváló minőségű forrásból, például az audió CD-ből a jól hallható frekvenciákat emelik ki, az ezen kívül eső tartományokat lényegében figyelmen kívül hagyják.

PestiSracok facebook image

Kidolgozása még az 1980-as években kezdődött a berlini Frauenhofer Intézetben, ahol egy tudóscsoport az Európai Unió által támogatott EUREKA program keretében kísérletezett a zeneszámok minél jobb kódolásával. A munkát támogatta a filmipar képviselői által létrehozott MPEG (Motion Picture Expert Group) is, amely a minél hatékonyabb, a CD-lemezek lejátszása során alkalmazható videó- és audiótömörítés létrehozását tűzte ki célul.

A kutatásban oroszlánrészt vállaló, frissen diplomázott Karlheinz Brandenburg Suzanne Vega Tom's Diner című dalát választotta tesztelésre, ennek újra- és újrakódolása közben finomított a módszeren. 1991-re csak két eljárás maradt, amelyet az MPEG audió szabványként fogadhatott el, ezek a Musicam és az ASPEC elnevezést viselték. Végül a Musicam projektet választották egyszerűsége, hibatűrő képessége miatt, és mert kisebb számítástechnikai teljesítményt igényelt.

A filmek kódolására szánt MPEG-1 kódoló szabványt végül 1992 novemberében hagyták jóvá, ez három audióréteggel (kódolási eljárással) rendelkezett. Ezek közül aztán a leghatékonyabb harmadik terjedt el, mivel akkoriban a számítógépek merevlemezén igen kevés volt a hely és az internet sávszélessége is alacsony volt, ezért a zenefájloknak minél kisebb helyet kellett foglalniuk. 1995. július 14-én az MPEG-1 Audio Layer 3 formátumnak (amely addig a .bit kiterjesztést viselte) a Frauenhofer Intézet munkatársai egy belső szavazáson az mp3 kiterjesztést választották. (A Frauenhofer az eljárást le is védette, és ez az idők során százmillió eurónál többet jövedelmezett.) 1995-ben következett az újabb kódoló szabvány, az MPEG-2, amely jelentősen javított az audiórétegek teljesítményén is. A kódoló és dekódoló eljárások, a zenelejátszók megjelenésével az mp3 fájlok robbanásszerűen kezdtek terjedni. A kis mérethez ugyanis viszonylag jó hangminőség társult, a standard 128 bitrátás tömörítés mellett tíz hagyományos CD tartalmát lehetett felírni egyetlen lemezre. Az mp3 veszteséges tömörítési formátum, azaz az eredeti fájl már nem állítható belőle helyre, de a tömörítés során meg lehet adni, hogy milyen minőséget szeretnénk. A nagyobb bitráta jobb minőséget eredményez, de persze a fájl mérete is nagyobb lesz. Az mp3 fájlok meta adatokat is tartalmazhatnak, mint a szám címe, műfaja, az előadó neve, a kiadás éve és így tovább, ezeket az információkat a legtöbb lejátszó program meg tudja jeleníteni.

Az mp3-nak azóta számtalan vetélytársa támadt, mint a teljesen szabad és legalább ilyen jó minőséget produkáló ogg, a Microsoft által preferált wma, az Apple által használt aac és az audiofilok által kedvelt, veszteségmentes flac. A merevlemezek és memóriakártyák kapacitásának növekedésével, a szélessávú internet mindennapossá válásával az mp3-at egykor népszerűvé tevő kisebb méret egyre kevésbé szempont, és sokan bírálják úgymond nem kielégítő minősége miatt, de a formátum egyeduralma egyelőre megdönthetetlennek látszik.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.