Pesti Srácok

Paprika, show - Magyar fűszernövény a Trottel veteményeséből

A Trottel Records kellemes fűszernövényeket kínál a world music biopiacán, amelyekkel ízesebb lehet a nyár, a kerti partik, a pajta bulik és könnyebben mehet a munka a veteményes betakarításakor is. Meghallgattuk a PaprikaPaprika, a Szűkített Kvartett új lemezét, és a Szimpla Garden Hits sorozatának 3. albumát.

SZÁNTÓ ZOLTÁN - nullahategy

paprikapaprika_folk_power_cdNem hiszem, hogy a PaprikaPaprika zenekarnévként igazán ütős lenne, bár külföldön nyilván rögtön tudják, hogy valamilyen magyar bandáról van szó. Nem is akármilyenről – mint az elnevezés alapján sejthető -, magyar népzenei motívumokon alapuló fúziós rocknak lehetne nevezni, erős kelta zenei beütéssel, amit Rupaszov Tamás basszusgitáros és két társa, Fekete Inci hegedűs és Rupaszov Dani játszik immár három éve.

PestiSracok facebook image

Rupaszov Tamás a Trottel zenekar és a Trottel Records alapítója nem mellesleg, Inci pedig a kecskeméti Nadrag nevű világzenei formáció tagja. A cédétokon Dani mellett az olvasható, hogy cajon nevű hangszeren játszik, legyen az bármi is. Megnéztem a wikipedián, a cajon nem más, mint „(kiejtése kb. „káhón”, spanyol, 'nagy doboz') afroperui eredetű, fából készült idiofon ütőhangszer, amely leginkább egy nagy dobozra hasonlít.” Szóval így már érthető, hogy Danié a ritmusszekció.

Mindenesetre, a zenekar első albuma, amely hét dalt tartalmaz, kellemes élmény, bár – Rupaszov régebbi, trotteles zenéit ismerve – némiképp vadabb dolgokra számítottam. Például arra, hogy miután kellemesen végigdörmögi a basszus a hegedűvirtuóz Fekete Inci futamait, néha kilép kicsit a reflektorfénybe és odatesz valami keményebb hangzást. Az biztos, hogy a 23 perc után még tudtam volna hallgatni, és várom a folytatást. Már persze ha lesz rá idejük a rengeteg külföldi fellépés mellett. Idén skandináv turnéra indulnak. Ideális zene lenne a debreceni hungarológia tábor hallgatóinak záróbuliján.

1Más hangulatba kerülünk a Trottel Records szintén újdonságnak számító másik kiadványát Szűkített Kvartett Sűrű című albumát hallgatva. Itt is dominál a hegedű, legalábbis jó néhány dalban, de mellette komoly szerephez jut a cselló, a nagybőgő, sőt még az ütőhangszerek is. A zenekar tagjai igazi profik, amit az is bizonyít, hogy a felvétel élőben készült egy 2014. nyarán megtartott fellépésen, és ez nekem az udvaron cefreszedés közben csak akkor derült ki, amikor a 11. dal végén a közönség tapsolását lehetett hallani. A tagok egy része konzervatóriumot végzett, és a kisujjukban a zenélés, ugyanakkor a kísérletezés is, mivel a népzene és a komolyzene határterületén bolyonganak, néha egészen meglepő ritmusváltások és zenei fordulatok között. Hiányos klasszikus zenei műveltségünk utolsó morzsáit összeszedve próbálunk visszaemlékezni, hogy milyen is lehet egy szűkített kvartett, és nem igazán értjük, hogy egy négytagú (érted, quatro!) zenekar mitől szűkített. Kis keresgélés után kiderül, hogy az első formációban még valóban csak hárman voltak, aztán jött az ütős Clement Gábor, és megszűnt szűkített lenni a kvartett, ellenben már nem akartak nevet váltani, így maradt az eredeti változat. Alexander Balanescu hatása erősen érezhető zenéjükön, bár náluk nem a Kraftwerk-átiratok világa jelenik meg, hanem inkább egy bartókos, sokszor széteső univerzum. Ideális zene Frank Capa-fotókiállítás után vagy Krasznaihorkai-regény olvasásához aláfestésnek.

artworks-000110304413-jq706h-t200x200Ha már unod az ezeréves zenéidet és semmi kedved bekapcsolni a rádiót, a Szimpla Garden Hits sorozatának 3. albumával könnyedén elszórakoztathatod a multikultit kedvelő barátaidat.

Van itt Lila akácok a Canarrótól – eléggé hitelesen hozza a 30-as évek világvégeváró hangulatát, swing a Subtones-től, autentikus cigényzene a Romengótól, egy elszállós dal a Korai Öröm Akusztiktól, diszkó a Freakin’ Discotól, marokkói lantos világzene a Chalabantól.

Erre a válogatásra senki nem fogja azt mondani, hogy egysíkú, vagy unalmas. De hogy Buster Keaton miért adta dalának a „Világ fájdalmán szteppelő seprű” azt inkább ne firtassuk.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.