Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

150 év után újra a Vigadóban Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című műve (VIDEÓ)

SFSzabo Fruzsina ‎ 061.hu 2015. augusztus 8. 06:55

Liszt Ferenc „Szent Erzsébet legendája“ című művét, 1865. augusztus 15-én mutatták be a Pesti Vigadóban. Most, 150 évvel később újra felcsendülnek az oratórium hangjai, a helyszín pedig ismét a felújított Vigadó nagyterme lesz.

Nullahategy

„A fentebbi nap Magyarország műtörténetében a legfényesebb, legdicsőbb s a legmesszebbre kiható lapot fogja képezni. A magyar főváros aligha látott még hasonló lelkesülési pillanatot, mint aminő az volt, midőn Liszt Ferenc, az ünnepelt honfi és művész, mint egy megtestesült és mindent magával ragadó dicsfény, a rendkívülit kifejező magas alakjával, őszbevegyült, hosszú hajfürtjeivel, fekete díszes papi öltönyben megjelent a nagy terem minden helyiséget zsúfolásig elfoglaló díszes közönsége előtt.”- vélekedett Ábrányi Kornél Liszt Szent Erzsébet legendájának magyar fordítója a Zenészeti Lapok 1865. augusztus 17-i számában, két nappal Liszt bemutatója után. A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával régi álom valósul meg: Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című művét magyarul mutatják be, mint 150 évvel azelőtt, az ősbemutatón, 1865. augusztus 15-én a Pesti Vigadóban.

PestiSracok facebook image

"Ábrányi Kornél magyar szövegével (Otto Roquette német szövegének fordításából) hangzott el a mű, Liszt Ferenc maga vezényelte az előadást, de a mű végül német szöveggel került be a zeneirodalomba. Ezért ragaszkodtam ahhoz, hogy ezen, a jubileumi koncerten ismét magyarul szólaljon meg, hogy kép és hanganyag formájában egyszer és mindenkorra megörökíthessük." - mondta Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Nemzet Művésze a Szent Erzsébet legendája sajtótájékoztatóján. A Nullahategy a nagyszabásű produkció létrejöttéről Marton Évát kérdezte.

Kiemelt kép: mma.hu (Liszt Ferenc az oratórium előadása közben- Székely Bertalan rajza)

A videót készítette: Barta Zsolt és Dohi Gabriella

Kapcsolódó témák
marton Éva vigadó
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)