A múltnak kútja - Megnyitották az ókori tornacsarnokot Pompejiben
Hét év restaurálás után újabb épületet nyitottak meg a látogatók előtt a pompeji ásatások területén: az úgynevezett nagy tornacsarnokban ritkán látott pompeji freskókat is kiállítottak.
MTI
Az ókori város nagyobbik tornacsarnokát Augustus császár korában építették. A 62-es földrengésben megrongálódott, ezért a Vezúv 79-ben történt kitörésekor a tornacsarnok zárva volt. A száznegyven méter hosszú, százharminc méter széles nyitott épületet oszlopcsarnok övezte és az edzőpálya közepén medence is állt.
A 2008 óta nem látogatható tornacsarnok újranyitásán Dario Francescini olasz kulturális miniszter úgy fogalmazott, hogy "Pompejiben új szelek fújnak". Az Európai Uniótól az ásatási terület megmentésére kapott 105 millió euróból egymás után állítják helyre és nyitják meg a látogatók előtt a korábban omlásveszélyes pompeji épületeket.
A tornacsarnokban október közepéig azok a gyönyörű freskók is láthatók, amelyeket tizenöt évvel ezelőtt restauráltak, de azóta Pompejiben soha nem állítottak ki. A freskók a Sulpicius-családnak a pompeji városfalaktól fél kilométerre levő villáját díszítették. A villát a vulkáni hamu teljesen betemette, a Nápoly-Salerno közötti autósztráda építésekor találták meg és ásták ki. Pompeji régészeti területét az UNESCO 1997-ben vette fel a világörökségi helyszínek közé. Évente több mint 2,5 millióan látogatnak Pompejibe, amely a második leglátogatottabb olaszországi műemlék a Colosseum után.
