Pesti Srácok

Hozier és Brandon Flowers - két férfi egy eset (Lemezkritikák)

Két férfi énekel nekünk, az egyik a szebb időket is látott Killers énekese, Brandon Flowers, aki szintipop ikonba modulált, másik ifjú művész az 1990-ben született Andrew Hozier-Byrne, akit Hozierként ismert meg a világ, amikor publikálta a Take Me To Church című Grammy-díjra jelölt dalát.

PZL - nullahategy

finalHozier_Hozier_7x7_300di-album-cover-1024x1024Hoziernek nem sikerült "díjra váltani" a jelölést, de nem sokat kesergett, elvégre olyan fiatal, mintha csak most szökött volna meg a rövidnadrágból, arról nem is beszélve, hogy a nemrég megjelent cím nélküli alternatív folk-pop albumán a Take Me To Church mellett betárazott még néhány mézédes slágergyanús dalt. Ott van például az Angel of Small Death and the Codeine Scene, a Jackie and Wilson , a Someone New, vagy a From Eden.

PestiSracok facebook image

Mivel a nyitódal, a Take Me To Church mindent vivő sláger, így olyan magasra került a léc, hogy az összes többi fahéjillatú, mézben megforgatott indie-folk dal csak e szám árnyéka, így értelemszerű csalódás az album, ami a felénél színvonalas unalomba fullad, kellemes, hűsítő unalomba.

the_desired_effectBrandon Flowers a 2010-es Flamingo című első szólólemeze után újabb "kéretlen levelet" küldött. A The Desired Effect - ahogy a nagy könyvben meg van írva -, olyan lett, mint egy Killers B-sides album, ami persze nem helytálló megállapítás, mert a Sawdust című 2008 körül megjelent B-oldalas gyűjteményük is messze felülmúlja a zenekar (és Flowers) 2010 után megjelent munkáit. Amikor a zseniális 2006-os Sam’s Town megjelent, sokan azt gondolták, hogy megszületett az amerikai U2, amely legalább annyit omázsol Bruce Springsteennek, mint a Simple Mindsnek, de aztán a Killers egyszerűen elfáradt, és belebonyolódott Flowers szinti-pop fixációjába, ami után az indie- rock és a new wave felől érkező zenekar tudathasadásos állapotba került.

Flowers a The Desired Effect című esztrád popos albuma a Killers minden korszakát beidézi, de ettől inkább semmilyen lett. Hiába hipnotizálja, mantrázza nekünk az első dalban, hogy az álmok valóra válnak, az album ugyanúgy válságtermék, ahogy a Killers legutóbbi munkái is. Az esztrád-popos hangkép mellett az első kislemezdal, a Still Want You gospelles világa, vagy a nyolcvanas évek eleji diszkóval vérfertőző kapcsolatban lévő Can’t Deny My Love és a Bronsky Beat Smalltown Boy hangmintájára épülő I Can Change is inkább arról árulkodik, hogy az albumon teljes a stiláris káosz .

Hozier: Hozier

Universal

13 szám 55 perc

Brandon Flowers: The Desired Effect

Universal

10 szám 51 perc

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!