Pesti Srácok

Hozier és Brandon Flowers - két férfi egy eset (Lemezkritikák)

Két férfi énekel nekünk, az egyik a szebb időket is látott Killers énekese, Brandon Flowers, aki szintipop ikonba modulált, másik ifjú művész az 1990-ben született Andrew Hozier-Byrne, akit Hozierként ismert meg a világ, amikor publikálta a Take Me To Church című Grammy-díjra jelölt dalát.

PZL - nullahategy

finalHozier_Hozier_7x7_300di-album-cover-1024x1024Hoziernek nem sikerült "díjra váltani" a jelölést, de nem sokat kesergett, elvégre olyan fiatal, mintha csak most szökött volna meg a rövidnadrágból, arról nem is beszélve, hogy a nemrég megjelent cím nélküli alternatív folk-pop albumán a Take Me To Church mellett betárazott még néhány mézédes slágergyanús dalt. Ott van például az Angel of Small Death and the Codeine Scene, a Jackie and Wilson , a Someone New, vagy a From Eden.

PestiSracok facebook image

Mivel a nyitódal, a Take Me To Church mindent vivő sláger, így olyan magasra került a léc, hogy az összes többi fahéjillatú, mézben megforgatott indie-folk dal csak e szám árnyéka, így értelemszerű csalódás az album, ami a felénél színvonalas unalomba fullad, kellemes, hűsítő unalomba.

the_desired_effectBrandon Flowers a 2010-es Flamingo című első szólólemeze után újabb "kéretlen levelet" küldött. A The Desired Effect - ahogy a nagy könyvben meg van írva -, olyan lett, mint egy Killers B-sides album, ami persze nem helytálló megállapítás, mert a Sawdust című 2008 körül megjelent B-oldalas gyűjteményük is messze felülmúlja a zenekar (és Flowers) 2010 után megjelent munkáit. Amikor a zseniális 2006-os Sam’s Town megjelent, sokan azt gondolták, hogy megszületett az amerikai U2, amely legalább annyit omázsol Bruce Springsteennek, mint a Simple Mindsnek, de aztán a Killers egyszerűen elfáradt, és belebonyolódott Flowers szinti-pop fixációjába, ami után az indie- rock és a new wave felől érkező zenekar tudathasadásos állapotba került.

Flowers a The Desired Effect című esztrád popos albuma a Killers minden korszakát beidézi, de ettől inkább semmilyen lett. Hiába hipnotizálja, mantrázza nekünk az első dalban, hogy az álmok valóra válnak, az album ugyanúgy válságtermék, ahogy a Killers legutóbbi munkái is. Az esztrád-popos hangkép mellett az első kislemezdal, a Still Want You gospelles világa, vagy a nyolcvanas évek eleji diszkóval vérfertőző kapcsolatban lévő Can’t Deny My Love és a Bronsky Beat Smalltown Boy hangmintájára épülő I Can Change is inkább arról árulkodik, hogy az albumon teljes a stiláris káosz .

Hozier: Hozier

Universal

13 szám 55 perc

Brandon Flowers: The Desired Effect

Universal

10 szám 51 perc

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.