Pesti Srácok

István a mi urunk - Szent István királyra emlékeztek a bécsi dómban

Szent István királyra emlékeztek a bécsi dómban szombaton, a magyar nyelvű misét Korzenszky Richárd tihanyi perjel celebrálta.

MTI

Habsburg Mihály főherceg, lovagrendek képviselői, cserkészek, valamint csaknem kétezer felvidéki, erdélyi és magyarországi zarándok tett eleget a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközösség meghívásának és vett részt az államalapító király emlékére tartott misén. Korzenszky Richárd tihanyi perjel prédikációjában kiemelte: sokkal kevésbé manipulálható és kiszolgáltatott a közösségben élő ember, akinek van hazája, anyanyelve, nemzeti kultúrája, öntudata és vallási közössége. Hozzátette: jövőnk és sorsunk attól függ, hogy akarjuk-e és képesek vagyunk-e erősíteni a közösségeket. Újra fel kell fedezni kultúránk alapjait, ha merjük vállalni magyarságunkat és kereszténységünket, akkor elszigetelt és kiszolgálgatott emberek helyett újra közösségek nemzete lehetünk - mondta. Szent István országalapító a kereszténység egyetemességébe kapcsolt minket magyarokat, a kereszténység pedig egyértelműen azt jelenti, hogy felelősek vagyunk az eljövendő országért, megőrizve gyökereinket és magyarságunkat - hangzott el a prédikációban. Simon Ferenc esperes, bécsi magyar katolikus főlelkész elmondta: idén a szerzetesek éve alkalmából kérte fel a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközösség Korzenszky Richárd perjelt az ünnepi mise celebrálására. A főlelkész tájékoztatása szerint a legtöbb zarándok idén a Felvidékről érkezett. Az ünnepi misén részt vettek a máltai lovagrend, az '56-os Szabadságharcos Lovagrend képviselői, ausztriai magyar szervezetek vezetői, a 72. Széchenyi István bécsi cserkészcsapat tagjai, a tapolcai katonai hagyományőrző egyesület, a bécsi magyar nagykövetség munkatársai és 42 felvidéki, erdélyi és magyarországi hagyományőrző csoport. A mise után az Istvánról, az első keresztény vértanúról elnevezett gótikus székesegyház, a Stephansdom melletti téren és az Érseki Palota udvarában hagyományőrző csoportok népdal- és néptáncbemutatókat tartottak.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.