Pesti Srácok

Itt a Tankcsapda egykori gitárosának ős-rap zenekara, 1988-ból! Hallgassa meg ön is!

Előkerült egy titokzatos hangszalag, ami több szempontból is szenzáció. Az anyag az egyik első (lehet, hogy az első?) magyarországi rap (inkább rap-jellegű) zenekar, a debreceni Fóbikus Panaszok demója. Ebben a formációban játszott közvetlenül a Tankcsapda előtt Tóth-Laboncz Attila, vagy ahogy mindenki ismeri: Labi. Kíváncsi arra, hogy milyen lett volna, ha ő énekel, és nem Lukács? Akkor hallgassa meg a Felnyitom a szikével az agyadat és az Agyam ketyeg, félelmetes óramű című számokat!

PZL - nullahategy

unnamed (2)A Fóbikus Panaszok bizonyos szempontból rocktörténeti jelentőségű formáció. Nem azért, mert itt gitározott és énekelt Labi közvetlen azelőtt, hogy 1989 tavaszán a Tankcsapdába ment volna, hanem azért, mert az "orvosi rap zenével" kacérkodó kollektíva az egyik első olyan magyar zenekar volt, amelyik következetes hiphop programmal állt a nyilvánosság elé.

PestiSracok facebook image

A Hungária feloszlatása után Fenyő Miklós Miki című 1983-as lemezén hallható az első break-jellegű számunk, a Lépjük a lépcsőt, majd a 1984 tavaszán publikált Jól nézünk Miki című lemezén már komplett break víziót hozott el Nyugat-Berlinből Magyarországra, de az album nem egy hiphop banda mutatványa. Mindenki tudta, hogy ez csak a kísérletező kedvű Fenyő alkalmi projektje, aminek az maximum annyi lehetett a célja, hogy a Jászai Mari téri aluljáró táncosai zenei alapokra pörögjenek.

Kétségtelen, hogy a nyolcvanas évek közepén már hallhattunk magyar nyelven rap-jellegű számokat, ott van például az Első Emelet Dadogós break című 1984-es zenés környezetszennyezése, majd jött 1985 körül a Neurotic Brékje, ami talán a magyar nyelvű hiphop csúcsteljesítménye. Ebben az időben már a reklám is ráérez a break-hullámra, a Frutta elnevezésű, első magyar dobozos üdítő reklámjában break-es gyerekek adják egymásnak a palackokat. De az Európa Kiadó Küldj egy jelet című 1985 körül született, és 1987-ben megjelent számának szövegmondása is rap-jellegű, ahogy több, ugyanebben az időben készült Sexepil-dal is erősen rap huzatú, függetlenül attól, hogy a hangszerelés részintU2-ra emlékeztet.

A Recorder blog Lépjük a lépcsőt - 30 év a magyar hiphopban című írásában megemlíti a Drop nevű formációt, mint az első igazi rapcsapatot, de nem tesz említést a szintén ebben az időben működő debreceni Fóbikus Panaszokról. Nem is csoda. A Fóbikus Panaszoknak nincs emlékezete, a youtube-ra sem raktak fel egyetlen dalt sem tőlük, ahogy a Google sem ad ki a zenekarról hasznos információkat. Mintha meg sem történt volna ez a dolog. Pedig kimondottan izgalmas volt a jórészt orvosi tematikára, a műtétekre, a gyógyításra épülő pszichotikus programjuk.

Filmes és őstörténeti utalásokkal teli szövegeik egyébként inkább az Európa Kiadó versvilágához teszik őket hasonlatossá, mintsem mondjuk Fenyő Miklós szájbarágós uv-színű break-költészetéhez. Talán azért borította jótékony homály a formációt, mert minden zenekar tag (Szénási Miklós - szintetizátor, Tóth-Labonc Attila - gitár, Németh László Levente -ének, Varga Zoltán - szintetizátor, Szilágyi Gyula - dob) más irányokba indult tovább. Szénási Miklós a Nova Akropola (1990) nevű elektro-dark, majd a Red Marinetti (1990-1991) nevű elektro-metál csapatban folytatta a zenélést, most pedig a LED nevű elektro-pop duóban játszik, míg Labi a Tankcsapda basszusgitárosa lett (jelenleg a Benzin tagja), illetve voltak, akik később abbahagyták a zenélést.

A Fóbikus Panaszok rap-világa inkább az undergroundhoz kötődött, mintsem a lakótelepi break-esek vibrálóan színes, és egyben lepusztult világához, talán ezért sem találták meg a maguk helyét a rendszerváltás korabeli zenés szemétdombon, ahol a Poptartisznyát még a Bikini, a Napoleon Bld és a PaDöDö uralta, miközben már Kispál András az első akkorjait bontogatta. Szóval itt van három szám a Fóbikus Panaszoktól, közülük az két felvételen Tóth Laboncz énekel, míg a harmadik számban, (ami már ízig-vérig rap) László Levente, a zenekar énekese. Hallgassa meg ön is!

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.