Kicsi-kém - A brit kémelhárítás 20 éven át megfigyelte Doris Lessing Nobel-díjas írónőt
A kommunizmus támogatása miatt a brit kémelhárítás húsz éven át megfigyelés alatt tartotta Doris Lessing Nobel-díjas írónőt: lehallgatta telefonbeszélgetéseit, felnyitotta leveleit és nyomon követte nemcsak őt, hanem barátait és ismerőseit is.
MTI
Az MI5 a Scotland Yard különleges egységeivel együttműködve tartotta megfigyelés alatt az irodalmi Nobel-díj 2007-es kitüntetettjét, jóval az után is, hogy Doris Lessing az 1956-os magyar forradalom leverése után elfordult a kommunizmustól - derült ki a szolgálat titkosítás alól feloldott irataiból. A pénteken nyilvánosságra került dokumentumok szerint az MI5 még az 1940-es évek elején Rhodesiában figyelt fel rá: akkoriban ment feleségül a kommunista agitátorként ismert Gottfried Lessinghez. A házasság válással végződött, Doris Lessing 1949-ben elhagyta a mai Zimbabwét, ahol felnőtt és Nagy-Britanniába költözött.
Londonban gyakran fordult meg a Brit Kommunista Párt - titkosszolgálatok által lehallgatott - központjában a Covent Gardenben. 1952-ben aztán a hírszerzés (MI6) átadott egy aktát a kémelhárításnak olyan brit szerzőkről, akik ellátogattak Moszkvába. A listán Doris Lessing neve is szerepelt, alatta pedig a jellemzés, amelyből kiderült, hogy az írónő már-már fanatikus kommunista. A szolgálatok afrikai gyerekkorával magyarázták ezt, hozzátéve, hogy a kolonialista kizsákmányolás a kedvenc témája és azt hangoztatja, hogy "minden, ami fekete, az csodálatos és a fehér ember romlott".
1954-ben az MI5 már a Brit Kommunista Párt írócsoportjának vezetőjeként tartotta számon Doris Lessinget, akit 1956-tól Warwick Road-i lakásán is megfigyeltek. "Gyakran vannak különféle nációjú vendégei: amerikaiak, indiaiak, kínaiak és negrók. Elképzelhető, hogy a lakást erkölcstelen célokra használják" szerepel az egyik jelentésben. A rendőrség különleges ügyosztálya nem sokkal később aztán elvetette ezt a lehetőséget, miután az író támogatója lett a Fiatal nők európai gyülekezete a békéért és a boldogságért nevű tömörülésnek.
Az 1956-os év meglehetősen eseménydús volt Doris Lessing számára: kiutasították a Dél-afrikai Köztársaságból és Rhodesiából, majd jött a magyar szabadságharc leverése. A forradalom szovjetek általi vérbe fojtása megosztotta a brit kommunistákat, az írónő végül távozott a párt soraiból. 1957 év elején kelt jelentések szerint Doris Lessing undorítónak találta az oroszok magyarországi tetteit, a Brit Kommunista Párt viselkedését az ügyben pedig reménytelennek és gyávának nevezte. "Vonzó, erős, veszélyes nő, könyörtelen, ha annak kell lennie" - írta ugyanaz a forrás.
Az MI5 a továbbiakban is megfigyelte őt, előadásait, írásait, az igazi csemegéket pedig megosztotta a dél-afrikai rendőrséggel. A kémelhárítás egyértelműen úgy gondolta, hogy Doris Lessing nem szakított teljesen a kommunistákkal. Az egyik jelentés szerint 1960-ban elment a Committee of 100 nevű háborúellenes csoport alakuló ülésére. 1962-ben azt írták róla: "szélsőségesen baloldali nézetei mérséklődtek, az afrikai ügyek azonban továbbra is érdeklik: nyílt ellenzője a faji diszkriminációnak. Az elmúlt években részese lett a nukleáris leszerelésért folyó hadjáratnak". Ez volt az utolsó jelentés az írónő aktájában. Doris Lessing két éve, 2013-ban hunyt el, 94 éves volt. Politikai nézeteit soha nem rejtette véka alá. A Nobel-díjat 88 évesen kapta meg, ő az irodalmi kategória mindmáig legidősebb kitüntetettje.
