Pesti Srácok

Kincses Kolozsvár - Megújult a kolozsvári Farkas utcai református templom

Teljesen megújult a kolozsvári Farkas utcai református templom, Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemploma, a felújítás 17 hónapig tartott.

MTI

Az Európai Unió által finanszírozott munkálatok során a templomnak mind a külső, mind a belső falait teljesen felújították, megrepedezett boltozatát és tetőszerkezetét kijavították, a héjazatát pedig teljesen kicserélték. A műemlék új fűtési rendszert és elektromos hálózatot kapott, amelyek megfelelő hőmérsékletet és fényerőt, valamint kültéri díszvilágítást biztosítanak.

PestiSracok facebook image

A munkálatok során letisztították, kiegészítették és patinázták a templom faragott kőállományát, és az utca felőli külső falait graffititaszító réteggel vonták be. Az építészeti és szerkezeti munkálatokkal párhuzamosan szakszerűen restaurálták a teljes belső bútorzatot, az előkerült falképrészleteket, a színezett kőelemeket, az orgonát és a templom különleges értékét képező halotti címergyűjtemény valamennyi darabját.

Maksay Ádám, a felújítási munkálatok főtervezői feladatait ellátó M&M Design tervezőiroda vezetője elmondta: annak a mérnöki szerkezetnek a megtervezése és elkészítése volt a legnagyobb kihívás számukra, amelyik kitámasztja az elferdült oromfalat, és meggátolja, hogy egy földrengés esetén a boltozatra dőljön. A főtervező úgy vélte, ha szakszerűen karbantartják a templomot, akár egy évszázad is eltelhet anélkül, hogy a mostanihoz hasonló, átfogó felújításra lenne szükség.

A látogató számára az lesz a legfeltűnőbb változás, hogy a templombelső kivilágosodott a világos színű falfestés következtében, és látogathatóvá vált az egykori kolostor kerengőjének a templomhoz tapadó megmaradt része, és a torony is. Ezekből az épületrészekből kiköltöztették ugyanis az egyházkerület gyűjtő irattárát. Itt kiállítások, rendezvények szervezésére alkalmas teret alakítottak ki. A műemlékvédelmi szakember elmagyarázta, ma is toronynak nevezik az egykori harangtoronynak az épülethez simuló részét, noha alacsonyabb a templomhajónál. A harangtorony összedőlt, valahányszor felépítették, így a Farkas utcai templomnak nincsenek harangjai.

Maksay Ádám azt tartotta a legnagyobb bravúrnak, hogy az eredetileg 36 hónaposra tervezett felújítást 17 hónap alatt sikerült befejezni. A 18,9 millió lej (1,3 milliárd forint) értékű munkálatok költségeit az Európai Unió és a román állam fedezte, az egyháznak csak mintegy 305 ezer lejes (21,3 millió forint) önrésszel kellett hozzájárulnia a költségekhez.

A hatvan méter hosszú, 19 méter magas belső boltozatú templomot Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemplomaként tartják számon. Megépítését Mátyás király rendelte el 1486-ban. A ferences rend által 1489 és 1516 között felépített templomot a Boldogságos Szűz Máriának szentelték. Az épület megszenvedte a protestánsok és a katolikusok közötti villongásokat. Bethlen Gábor romos állapotban juttatta 1622-ben a református egyháznak. A templom melletti rendházból csak a kolostor kerengőjének az északi része maradt meg.

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.