Pesti Srácok

Kísért a Benes-dekrétum szelleme - Szudétanémet "kincset" találtak Északnyugat-Csehországban

"Szudétanémet kincsnek" minősítették a cseh történészek azt az 1945-ben elrejtett, 113 dobozból álló leletet, amelyet a közelmúltban fedeztek fel Libouchec északnyugat-csehországi településen.

MTI

A dobozokra Rudi Schlatter liboucheci születésű német állampolgár hívta fel a cseh hatóságok figyelmét, miután egy csehországi látogatása alkalmával megállapította, hogy szülei villája még áll, és nem kizárt, hogy az elrejtett dobozok is megmaradtak. Schlatter közlése szerint a dobozokban kitelepítésre ítélt családja, rokonai és néhány ismerőse helyezett el számos olyan tárgyat, amelynek nagy hasznát vehették volna a háború utáni ínséges években, és amelyet nem tudtak magukkal vinni Németországba. A házban akkoriban mintegy ötven ember lakott.

PestiSracok facebook image

"Egyedi leletről van szó. Ilyen nagy mennyiségű, a világháborús évekből származó, aránylag jó állapotban lévő tárgyat még egyszer sem sikerült sértetlenül megtalálnunk" - nyilatkozta Václav Houfek, az Ústí nad Labemben működő városi múzeum igazgatója. Emlékeztetett arra, hogy a 2. világháború vége felé a helyi németek tudták, nehéz idők következnek, ezért sokan biztonságos helyre menekítették vagy elrejtették értékeiket és a mindennapi élethez szükséges tárgyakból is nagyobb mennyiségeket halmoztak fel, amit szintén elrejtettek. "A pénznek akkoriban nem volt értéke. A mindennapi használati tárgyak nagy vagyonnak számítottak" - mutatott rá a múzeumigazgató.

A családi házban kialakított rejtekhelyet Schlatter megmutatta a cseh hatóságoknak, majd részt vett annak felnyitásán is. Miután a háború végén még gyerek volt, maga is kíváncsi arra, mi minden található a dobozokban. A múzeum szakértői a héten megkezdték a dobozok felnyitását és leltározását. A ruhaneműk, bundák, kabátok, gombok, kalapok, szappanok, esernyők, villanyégők, háztartási eszközök, festmények mellett eddig régi újságok és náci propagandajelvények is előkerültek. A múzeum igazgatója és Rudi Schlatter megegyeztek, hogy az anyag teljes leltárba vétele után Schlatter ellátogat a múzeumba, megnézi a leletet és esetleg kommentárokat fűz hozzá.

A hatályos törvények szerint az ilyen leletek a cseh állam tulajdonát képezik. Houfek azonban bízik abban, hogy a múzeumnak sikerül megállapodnia az állammal, hogy teljes egészében elraktározhassa, kezelhesse a leletet, és bizonyos tárgyakat kiállíthasson. A 2. világháború után a csehszlovák állam kollektív háborús bűnösnek minősítette a szudétanémeteket és a magyarokat, megpróbálta elérni kitelepítésüket az országból. Az 1945 nyarán lezajlott potsdami nagyhatalmi konferencia azonban csak a szudétanémetek kitelepítését hagyta jóvá, a magyarokét nem. Mintegy hárommillió németet telepítettek ki Csehszlovákiából, míg a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot más eszközökkel próbálta meg felszámolni a korabeli csehszlovák rendszer.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.