Pesti Srácok

Kő kövön - Kőkorszaki tömeggyilkosság nyomaira bukkantak Frankfurtnál

Kőkorszaki tömeggyilkosság nyomait fedezték fel Frankfurt közelében: legalább 26 ember 7000 éves földi maradványait találták meg.

MTI

"Az embereket valószínűleg megkínozták, agyonütötték, majd gödörbe vetették" - mondta a kutatási eredményeket bemutató tanulmány szerzője, Christian Meyer. Feltűnő, hogy az áldozatok elsősorban férfiak és 12-13 éves gyerekek. Csupán két nő maradványait találták, halálukkor a kutatók becslései szerint 40 év felettiek voltak. "Ez azt is jelentheti, hogy a fiatal nőket a támadók elrabolták" - vélik a kutatók. A tömegsírt már 2006-ban feltárták a hesseni Schöneck-Kilianstädte területén, de csak később vetették alá alaposabb vizsgálatnak. Az antropológusok eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) mutatták be.

PestiSracok facebook image

Nincs felismerhető nyoma annak, hogy rituális, méltóságteljes temetésről lett volna szó - emelte ki Meyer. Nem utolsósorban ebből következtettek a szakértők arra, hogy erőszakos halált haltak a sírban nyugvó személyek. "Több koponyán és elsősorban szárkapocs-, illetve sípcsontokon találtunk töréseket. Ilyen csonttörések olyan hatalmas erő hatására keletkezhetnek, mint amekkorát egy autó képes kifejteni" - magyarázták a kutatók. A szakértők még évezredek múltán is képesek kimutatni az erőszak nyomait, még úgy is, hogy a csontok egyáltalán nem őrződtek meg jó állapotban és a talajban részben feloldódtak.

"Tudjuk, hogy sok embert kőeszközökkel ütöttek le és valószínűleg koponyasérülésbe haltak bele" - fejtették ki a kutatók. A lábcsontokat szinte szétzúzták. Arról, hogy mi lehetett a támadók szándéka, a szakértők is csak feltételezésekbe bocsátkoznak. Abból indulnak ki, hogy a vérontással egy teljes települést kiirtottak, ez abban a korban nem volt egyedi eset. A különlegességet a támadók brutalitása jelenti. Schöneck-Kilianstädte a harmadik helység Közép-Európában, ahol az úgynevezett vonaldíszes kerámia kultúrája idején elkövetett mészárlást azonosítottak.

A vonaldíszes kerámia kultúrájával kezdődött Európában a korai kőkorszak és a kor, amikor az első emberek tartósan letelepedtek és növénytermesztésbe és állattenyésztésbe kezdtek. Idejét durván az időszámítás előtti 5500 és 5000 közötti időszakra teszik. A három helyszín bizonyítja, hogy már hétezer évvel ezelőtt, tehát a vonaldíszes kerámiakultúra idejének végén is létezett a kollektív erőszak, feltehetőleg ez összefüggésben van ennek a kultúrának az eltűnésével" - véli Meyer.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.