Mélységes mély - Holnap lesz a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja
Augusztus 23-án, az 1939. évi Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját.
MTI
Közvetlenül a második világháború kitörése előtt az egész világon óriási megdöbbenést keltett, hogy 1939 augusztusában megnemtámadási megállapodást kötött egymással a sztálini Szovjetunió és a náci Németország. A paktum megkötése előtt kudarcot vallottak az együttműködésről folytatott tárgyalások Moszkva és a nyugati hatalmak között, továbbá a szovjeteknek a Távol-Keleten is fel kellett venniük a harcot a behatoló japánokkal. Sztálin ebben a helyzetben döntött - a kommunista mozgalmat is erkölcsi válságba sodró - kiegyezés mellett Hitlerrel, akinek ugyancsak jól jött az alkalom, hiszen akkor már Lengyelország, majd Nyugat-Európa lerohanása lebegett a szeme előtt.
A szovjet-német megnemtámadási szerződést 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A hét cikkből álló, eredetileg tíz évre kötött egyezményben a felek arra kötelezték magukat, hogy tartózkodnak "az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt". A ratifikációs folyamat 1939. szeptember 24-én zárult, de akkor már javában tartott a második világháború, hiszen Németország szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot. A paktum titkos záradékának értelmében már folyt a lengyel területek szovjet megszállása is, Berlin javaslatára ugyanis a megnemtámadási egyezmény mellett kelet-európai érdekszférájuk határaiban is megegyeztek.
A szovjet és a náci diktátor kiegyezése csak elodázta összecsapásukat: Hitler azt követően, hogy meghódította Európa nyugati felét, és már nem fenyegette kétfrontos harc, felrúgta a megnemtámadási megállapodást a titkos záradékával együtt, és 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen. A hitleri Harmadik Birodalmat a világháborús vereség 1945-ben megsemmisítette, de a szovjet érdekszférába került kelet- és közép-európai országokban a negyvenes évek második felében kommunista diktatúrák épültek ki, és különböző formában, az elnyomás eltérő módozataival egészen az 1990-es évek elején bekövetkezett rendszerváltásig fennálltak. A "vörös" diktatúrák szintén hazugságra épültek, embertelenek és életellenesek voltak. 2008 júniusában a Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államfő nyomatékosította: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amely ezen a földrészen jött létre. A tanácskozás résztvevői vetették fel, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává. 2008 szeptemberében magyar, észt, brit, német és lett képviselők hasonló értelmű nyilatkozattervezetet terjesztettek az Európai Parlament elé, amely 2009 áprilisában állásfoglalást szavazott meg a totalitárius rendszerekről, javasolva az emléknap megtartását. 2011. június 10-én Luxembourgban lengyel-magyar-litván kezdeményezésre fogadták el az Európai Unió igazságügyi miniszterei azt a dokumentumot, amely a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatainak emléknapjául a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóját, augusztus 23-át jelölte meg. Az emléknapot először 2011-ben tartották meg, akkor európai uniós kormányzati szintű konferenciát rendeztek a soros EU-elnök Lengyelország fővárosában, a Varsói Felkelés Múzeumában. A résztvevők közös nyilatkozatot írtak alá arról, hogy felelősséggel viseltetnek az áldozatok iránt, és mindent megtesznek azért, hogy hasonló cselekmények soha többé ne fordulhassanak elő. Megegyeztek abban is, hogy több országot átfogó hálózatot állítanak fel a totalitárius rendszerek kutatására. A platform 2011. október 13-14-én Prágában tartotta meg alakuló ülését, az ott született megállapodást 13 ország 19 intézete írta alá. Magyarországot a Terror Háza Múzeum képviseli az együttműködésben.
Másodszor 2012-ben, Budapesten tartottak megemlékezést a Terror Háza Múzeumban az Európai Unió képviselőinek (igazságügyi miniszterek, államtitkárok) részvételével. A Parlamentben Szembesítés a múlttal - a totalitárius diktatúrákat követő jogi elszámoltatás tapasztalatai címmel rendeztek konferenciát. A tanácskozáson a totalitárius rendszereket kutató intézetek képviselői közös nyilatkozatot írtak alá egy olyan európai múzeum létrehozásáról, amelynek feladata a kommunista, a nemzetiszocialista és egyéb totalitárius rendszerek működésének és bűneinek feltárása, bemutatása.
Harmadszor 2013-ban a soros EU-elnök Litvánia fővárosában, Vilniusban emlékeztek meg a totalitárius diktatúrák áldozatairól a három balti ország igazságügyi minisztere, továbbá a magyar, a cseh, a lengyel, a román és a horvát kormány képviselőinek részvételével. Budapesten a Terror Háza Múzeumnál mécsesgyújtással egybekötött megemlékezést tartottak az emléknapon. 2014-ben Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Norbert Lammert, a német Bundestag elnöke az augusztus 23-ai emléknap alkalmából kiadott közös nyilatkozatukban rámutattak, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum "felosztotta kontinensünket a szovjet és a nemzetiszocialista erőszakuralmi rendszerek között", és még évtizedekig döntően meghatározta Európa sorsát a második világháború következtében tartóssá vált megosztottság révén. Európa egységét nem lehetett volna helyreállítani a Magyarországon, Lengyelországban, az egykori Csehszlovákiában és az NDK-ban végbement szabadságmozgalmak nélkül - fogalmaztak.
