Pesti Srácok

Nemzeti minimumok és érzéki gyilkosságok – Kritika a Mission: Impossible – Titkos nemzet című filmről

Divat a bakelit, nyugtázhatják a vinyl junkie-k, hiszen a Mission: Impossible – Titkos nemzet című filmben nem egy spéci szemüveg alakú pendrive-on kapja meg Ethan (Tom Cruise) az IMF üzenetét, ezúttal bakelit korongra kódolták az infókat.

PZL- nullahategy

Tom Cruise plays Ethan Hunt in Mission: Impossible Rogue Nation from Paramount Pictures

PestiSracok facebook image

A filmet végigkíséri az analóg érzés, hőseink nem tiki-takiznak a naprendszer bolygóival, nincs különösebb CGI-költészet, viszont megkapjuk minden idők talán legjobb motoros üldözését. Lassan húsz éve, hogy Brian De Palma leforgatta a Mission: Impossible I-et, véletlenül emlékszem: a magyarországi sajtóvetítése valamiért a pártállam bukásában is különös szerepet játszó Kongresszusi Központban volt 1996 szeptemberében. Szóval, azon kívül, hogy Ethan behatol egy éppen felszálló repülőgépre, és a víz alatt kicserél egy infokártyát, nem villant olyan képességeket, amelyek meseszerűvé tennék a történetet, sőt, amikor kiesik a magasföldszintről, percekig biceg. Szóval, inkább a Fantomas jut eszünkbe, mintsem valami kütyükatkógust átpörgető luxuskémfilm.

mission_impossible_rogue_nation_2015-wide

Az első, Mission Impossible mozifilmben beutazzuk Prágábat, és most újra visszatérünk Európa közepére. A bécsi operaházban járunk, a Turandot premierje közben meglövik az osztrák kancellárt. A jelenet beidézi az Óvakodj a törpétől! című Goldie Hawn-mozit, és még kb. tucatnyi más filmet, ameikben színházi előadások, vagy operaházi produkciók közben kell valakit kilőni a díszpáholyból. Sőt, a Titkos nemzet annyira „békebeli”, hogy amikor az épület tetejéről kötélen ereszkednek le hőseink, még gyerekkorunk Jean Marais-filmje is az eszünkbe juthatnak.

A sztori pont annyira zavaros, hogy ne a cselekmény legyen a lényeg, hanem a pörgős, békebeli akciójelenetek. Az Impossible Mission Force-t feloszlatták, kiadták a kilövési engedélyt a renitens Ethanre, aki ezután egyedül száll szembe a halotti nyilvántartásokban szereplő, különleges ügynökökből álló hálózattal, a Szindikátussal, ami üzemi baleseteket és forradalmakat koreografál szerte a világon.

Mission-Impossible-Rogue-Nation-header

A Titkos nemzetbe több olyan jelenet is komponáltak, amik nem viszik előre a cselekményt, hőseink lyukra futnak, stb., de ez nem probléma, mert nem a logikát kell keresnünk a filmben, hanem az illúziót. A mozi ügyes citátum gyűjtemény, egy best of Mission: Impossible, arról nem is beszélve, hogy Christopher McQuairre rendező nem spórolta ki a humort, ami meglepő, hiszen mégis csak egy olyan filmről van szó, amelyikben Tom Cruise a főszereplő.

Ethannak most nem felülről kell behatolnia valahová, nem kell balett mozdulatokkal kijátszania a lézeres biztonsági rendszert, ezúttal a víz alól kell feltörnie a világ legjobban őrzött épületének kódját. Az aktuális jó csaj Rebecca Fergusson, akinek nemcsak a kisestélyi áll jól, hanem a motoros bőrruha is, persze, ő a megbízhatatlan famme fatale, akinek a neve is beszédes, Isla Faustnak hívják. A film a franchise összes identitás motívumát felsorolja, és talán a humora marad emlékezetes, és Rebecca Fergusson, aki olyan érzékien gyilkol, hogy még az áldozatai is élvezik.

Mission: Impossible – Titkos nemzet

amerikai akciófilm

rendező: Christopher McQuarrie

szereplők: Tom Cruise, Alec Baldwin, Rebecca Ferguson

bemutató: 2015.augusztus 6.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.