Pesti Srácok

Jól fest - Milánóban nyílik kiállítás a Szépművészeti Múzeum kincseiből

A milánói Palazzo Realéban nyílik kiállítás Raffaellótól Schieléig címmel szerdán a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének 76 csúcsművéből.

MTI

Filippo Del Corno, Milánó önkormányzatának kulturális tanácsosa a tárlat szerdai sajtótájékoztatóján kiemelte: a budapesti múzeum ritka nagylelkűségről tett tanúbizonyságot, mikor lenyűgöző gyűjteményéből ennyi jelentős alkotást adott kölcsön. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozzátette, az intézmény Európa egyik legfontosabb kiállítóhelyén mutatkozhat be az olasz és a nemzetközi közönségnek egyaránt, hiszen az éppen zajló milánói világkiállítás miatt a föld minden részéről érkeznek látogatók a milánói Dóm mellett található Palazzo Realéba. Beszámolója szerint a tárlat közönsége a 16-tól a 20. századig kap áttekintést a művészeti korszakokról többek között Raffaello, Tintoretto, Dürer, Velázquez, Rubens, Goya, Murillo, Canaletto, Manet, Monet, Cézanne, Gauguin, Schiele műveinek segítségével. A kiállítás nyolc termében a látogatók a nemzetközi művészettörténet nagy mesterei mellett találkozhatnak a magyar festők alkotásaival is: többek között Markó, Munkácsy, Szinyei Merse, Rippl-Rónai, Vaszary, Márffy és Bortnyik remekműveivel. Kevesen tudják, hogy az Alpokon túl Mátyás király hozta létre az első reneszánsz királyi udvart és Európa akkori második legnagyobb könyvtárát; a szoros kapcsolatok azóta is fennállnak Olaszországgal, a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye is több mint ezer munkát őriz olasz mesterektől - emlékeztetett a főigazgató. Baán László hangsúlyozta, hogy az újraegyesített Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria az elmúlt években Európa számos fontos kiállítóhelyén bemutatkozhatott, de ilyen súlyú válogatást, a "főműveknek ilyen sűrűségét" eddig egyedül a londoni Royal Academyn állították ki. Domenico Piraina, a Palazzo Reale igazgatója a nagy művészeti múzeumok közötti együttműködések jelentőségét hangsúlyozta, amely véleménye szerint a kiemelkedő műalkotásokat is új kontextusba helyezheti. "A legjelentősebb magyar múzeum meghatóan nagylelkű volt" - emlékeztetett az igazgató, aki felidézte azt is, hogy a 19. század végén sok fontos munka éppen olaszországi gyűjteményekből került a Szépművészeti Múzeumba, amelynek gyűjteménye az olasz, spanyol, német, holland festészeti iskolákba egyaránt gazdag betekintést nyújt. Stefano Zuffi, a kiállítás kurátora a "bemutatott művek sok szólamú, de harmonikus koncertjéről" beszélt, amely a reneszánsztól a 20. század elejéig vezet, az európai művészet csaknem öt évszázadán át. A tárlat minden terme saját karakterrel bír, és jól bemutatja az európai festészet egy-egy iskoláját, korszakát - fűzte hozzá Stefano Zuffi, külön kiemelve a szimbolista művészek szekcióját, ahol Böcklin, Stuck, Rodin és Segantini alkotásai mellett két nagyszerű magyar művész munkáit: Rippl-Rónai Kalitkás nőjét és Vaszary Aranykor című festményét is megcsodálhatja a milánói közönség. A Palazzo Reale tárlata a velencei reneszánsz festészet bemutatásával indul, itt kapott helyet például Tintoretto Emmauszi vacsorája, valamint Tiziano, Veronese és Moroni festményei. A következő teremben láthatók a Szépművészeti emblematikus kincsei, Raffaello Esterházy Madonnája és Leonardo da Vinci Anghiari csata című festményéhez készült rajza, valamint a szintén az ő nevéhez fűződő bronz lovas szobor. A harmadik szakasz az európai reneszánszról ad áttekintést, többek között Cranach, Dürer, Altdorfer művei segítségével. A 17. század művészetét, illetve a barokk korszakot Velázquez-, Rubens- és Gentileschi-festmények, továbbá Claude Lorrain, van Dyck, Murillo és Rembrandt alkotásai reprezentálják. A következő évszázad jelentős művészei közül Tiepolo, Canaletto és Bellotto kaptak helyet a kiállítás következő szakaszában, de ebben a részben találkozhatnak a látogatók Goya Vízhordó lányával és Késélőzőjével, valamint Messerschmidt Ásító című szobrával is. A szimbolizmust bemutató szekció után, a tárlatot záró teremben többek között Manet, Gauguin, Cézanne, Szinyei és Bortnyik művei láthatók 2016. február 7-ig.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.