Hátra, ARC! - Soha nem volt ennyire kínos Zugló polgármestere
Van, amikor egy brand elöregszik. Ilyenkor újratervezik a logót, valahogy dinamizálják a márkát, vagy hagyják kimúlni. Az ARC plakátkiállítás olyan, mintha ott felejtették volna a Felvonulási téren, kb. tíz éve. Az ARC-nál még egy kisplasztikai biennále is felkavaróbb, mert az legalább pszicho-aktív cucc, míg a plakát show olyan, mint a reklámkreatívok jegyzetfüzete, amibe felskiccelnek ezt-azt az unalmas értekezleteken, és ők lepődnek meg a legjobban, amikor ezeket megveszi az ügyfél, sőt plakátot készít belőlük.
ZL - nullahategy
Az ARC az, ami mindig is volt: szóviccfesztivál, illetve kollázs jellegű karikatúrák egymásutánja. Hócipő-különszám, amin csak a Heti hetes nagyágyúi mosolyognak, kb. úgy, ahogy Farkasházy Teddy somolygott, amikor a kormányváltás előtt egy nappal, biztos, ami biztos, Gy. Ferenc még hozzávágott néhány millát.
Ezt a huncut tekintetet most Karácsony Gergely Zugló polgármestere hozza, akinek szintén van plakátja, ami az ARC történetének talán legszürreálisabb ábrázolata. Egy direkt politikai hirdetésben piszkálja Baán Lászlót, és a Múzeumi Negyed terveit. Mivel Karácsony a kiállításnak helyet adó kerület polgármestere, úgy gondolta, alanyi jogon elhelyezi a viccesnek szánt plakátok között a sajátját, jó Döbrögi uram módjára. És valóban vicces a dolog, hiszen azt mondja Karácsony, hogy a Városliget ezen részén már működik egy múzeum, úgy hívják: ARC kiállítás. Nos, ez finoman szólva is fogalmi zavar, hiszen a 2015-ös plakátok esetleges kihelyezése a macskaköves parkolóban nem nevezhető múzeumnak, még szerencse, hogy ő csak egy plázát épít a valóban zöld kerület, Zugló szívébe, a többi három mellé. Kutyashow.
Aki azt mondja, hogy az Álom én vagyok szóvicc szórakoztató, az nem olvasott az elmúlt harminc évben képaláírásokkal jófejeskedő magazinokat. Ezeknél a képaláknál a HVG stábja is szórakoztatóbb, nem kell hozzá kimenni a Felvonulási térre. Ja, azt már meg sem említjük, hogy a szöveget Orbán Viktor szétgrafikázott portréjára helyezte rá a kreatív.
A drótkerítés egyik négyzetéből formált Magyarország is csak egy átlagos karikatúra, amit még egy osztrák napilap szombati száma sem hozna le, hiszen ez a vizuális geg nemes egyszerűséggel vándormotívum. A Szabadság szobor kezébe cannabis levelet tenni maximum az első goa fesztiválon lehetett vicces, húsz éve, de már pólóra senki nem vasalná rá, mert olyan nagyot azért nem üt.
Egyetlen igazán kreatív megoldást láttunk, a huszadik századi sorsfordulók (20, 48, 56, 89...) lottószámos megjelenítését. Itt továbbgondolható a szerencse, a véletlen és a sorszerűség fogalmisága. De valójában ez sem több, mint egy napilap magazin mellékletének illusztrációja. Ügyes még a Tesco logó és a vasárnap felirat egybeforgatása, de ilyet is kapok a Fabebookon naponta ötöt. Szóval, az ARC egy kimúlt formátum, hiszen második nyilvánosságnak ott a Facebook, tehát még arra sem jó, hogy Geszti Pétert valamennyire visszahelyezze a térképre, akarom mondani, a plakátra.
Fotó: Szabó Fruzsina Anna
